Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása

magásZtosb polcra emelvék. Tiszteljétek a szegények szolgálatában az isteni gondviselés kifürkészhetlen célját, mely az egyházban nekik adja az elsőbbséget, még pedig oly kitüntetéssel, hogy abba a gazdagok csak azért vétetnek föl, hogy a szegényeknek szolgáljanak.“1)

Végre még egy megjegyzést kell tennünk a társadalom céljának kérdését illetőleg. Általános megkülönböztetést kell tenni azon tényezők között, melyek a társadalmat célja elérésében segítik s melyeknek pontos megfigyelése dolgozatunk folyamában sokszor, igen természetesen föl is tételeztetik.

Értjük a társadalmi és politikai rend közti kü- lömbséget.

Mindaz, mit a társadalom izoláltan, vagy legföl- lebb szabad összeköttetésben működő egyéni erejének fokozásával eszközöl; mindennemű haladás, melyet saját életében tesz s önerejéből, azaz tagjainak egyedi élete által, vagy azon tényezőkkel valósít meg, melyek önmagukból és saját kezdeményezésük folytán fejlődnek; ez összes tevékenysége s az általa célzott haladás, mely a nyilvános hatalomtól független, és semmi összeköttetésben nincsen azon intézkedésekkel, melyeken a nyilvános hatalom gyakorlata alapszik ; röviden az erkölcsi és anyagi rendben minden törekvés, tevékenység s eredmény, melyekből úgy az egyes, mint a társadalmi közösség egyenlő hasznot von: mindez képezi a társadalom létalapját.

A társadalmi élet ezen általános alapján emelkedik föl a politikai élet alkotmánya azon intézkedéseivel együtt, melyek létének alapföltételét s a közélet attribútumait képezik.

Innen van a dolgok igazságosságára nem kevésbé mint a társadalom szabadságára nézve egyaránt fontos *)

*) Bossuet : Sermon sur l’èminente dignité des pauvres. Jer point.

— IQ —