Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről
419 el sem hagyá a történelem mezejét.1) Örökös ellensége ez Krisztus egyházának és azon szabadságnak, melyet ez az embereknek adott. A német császárok, mint a római császárok törvényes örökösei léptek föl ; ezen cim alatt akartak urai lenni Rómának és az egész világnak. Törekvésök oda irányult, hogy minden isteni jog és egyházi tekintély kizárásával, csupán az emberi jog erejénél fogva minden nemzet és fejedelem fölött korlátlanul uralkodhassanak. Az egyház nagy pápáinak szilárdsága megmenté Európát ezen uj császárok lealázó nyűgétől; a mint ezt egy protestáns iró is bevallja: „Gergely, Sándor, Ince pápák hatalmas gátot emeltek amaz áram ellen, mely az egész földet elnyeléssel fenyegeté. Atyai gondoskodásuk a hierarchiát állítá föl és ezzel a nemzetek szabadságát.“2) Canossában a német caesarismus kénytelen bevallani, hogy van a fejedelmek fölött hatalom, mely fölöt- tök itél, és mely Isten jogait őrizvén ezzel együtt a nép jogait is védi. II. Frigyes nyomorteljes vége, ki a legromlottabb és legravaszabb volt a német császárok között, továbbá ama szerencsétlenségek, melyek vérrokonait és pártosait érték, a világnak eléggé megmutatták, hogy van egy igazságos Gondviselés, mely itt e földön sem hagyja szentesítés nélkül a pápai igazság ünnepélyes Ítéleteit. A XIV. században a törvénytudósok közbejöttével a caesarismus oly jelleget vön, melyet napjainkig megtartott. A pogány (római) jognak a fejedelem minden- hatóságáról szóló elvei által tévútra vezettetve, a tör') Charapágny kevés szóval Róma hatalmának képződését ekkép adja elő : Mindegyik elősegíté annak haladását : Augusztus a köztársasági hatalomnak a Caesar személyében való egyesítése által ; Tiberius a delá- torok-, Caligula a praetoriánusok-, Claudius a szabadon-bocsátottak mindenhatósága által.“ Les Césars II. k. 214. 1. I. kiadás. 2) Jean de Müller Rohrbacher által idézve Hist, ecclés. IX. köt. 436. lap. 27*
