Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása

6

szavazatjog ép oly kevéssé adhatja fel souverainitását, mint a polgár gondolkodásának szabadságát.“ J)

Az ember társas életre van teremtve. Ez igazságot manap már senki nem vonja kétségbe.

Születése, föntartása és fejlődésénél fogva is szoros összeköttetésben áll az ember a társadalommal és életműködésével.

Nem csak szelleme, lelki élte és szive, de egész erkölcsi élete által a társadalomhoz van fűzve.

A mi a társadalmat illeti, az nem más, mint egy általános és primitiv tény. Minden embert megelőzött ; s az ember nem hozhatta létre, mert mindenikünk léte föltételezi azt. A társadalom, mint oly tény minden képzelhető emberi összeköttetést megelőzött, mert egy — minden emberi akaraton fölül álló, legfensőbb akaratnak intézménye s oly törvényen alapul, mely alárendeltjeinek akaratától teljesen független. S ezen a társadalom tényében nyilatkozó törvény a tulajdonképeni természeti törvény, mert magától az emberi természet Alkotójától ered s természetünkkel együtt ugyanazon pillanatban jött létre.

Minden társadalom szabad lények egyesülete, melyek törekvései egy közös cél felé irányulnak. Az egyesek ismeret és akaratbeli összműködése által a társadalom, a hatalom egységes vezetése mellett az őt képező egyének boldogítását célozza ; biztosítván általa saját fönmaradását s tökéletesedését.

Egyébiránt a társadalom több mint az egy és ugyanazon hatalom és törvény alatt élő egyedek puszta egyesülete, kik tehetségük önkéntes egyesítése által a haladás azon fokát óhajtják elérni, melyet e földön elérni lehetséges.

A társadalom egy erkölcsi lény, mely függetlenül az őt képező egyénektől saját életet él, s a dolgok *)

*) Gambetta beszéde a corps legislatif 1870. april 5. gyűlésén.