Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

8Í

A mi a hittörvényszéknek a kevésbbé veszélyes tévhitnek ellen irányzóit fokozatos súlyosbítását illeti, e „fokozatos súlyosbításnak,“ mely állítólag csupán a kevésbbé veszélyes tévhitüekre vonatkozik nehezen találhatók nyomai ; az eretnekek elleni szigor az albi- gensek ellenében érte el tetőpontját. Azonban igaz azon tétel, hogy: „a hitnyomozást egy sereg pápa tartotta fen és ápolta;“ mert ők abban szükséges, a társadalom követelményeinek megfelelő intézményt láttak, mit a tapasztalás igazolt is, és mely nélkül több keresztény államban a társadalom nagymérvű felforgatása és felbomlása állott volna be.

36. Valóban úgy tetszik, mintha Huber úr kellemetlen helyzetbe akart volna hozni, midőn nálam a hitnyomozás fölött határozott ítéletet nem talált és ellenem „határozott magatartású“ ultramontán Írókat, a „Civiltá cattolica“ munkatársait és Veüillot „Univers“-e (1856 nov.) nyilatkozatait hozta fel. Mert ha velők, e korunkban annyira gyűlölt intézményt pártolom, tüstént ellenségei közé szegődöm a hit- és lelkiismeretszabadság körüli modern jognézletnek s így a modern államnak, az ő, és övéi magas inquisitiójánakis;ha nem pártolom, azonnal „csalhatatlanság- t a gadó“-nak, „a csalhatatlanság korcsfaj “-ának ') és tudja Isten, még minek nem kiáltanak ki ; első esetben állam,- másikban pápaellenesnek látszom ; mindkettő kellemetlen arra nézve, ki a kettő közöl egyik sem akar lenni. Különben sincs szüksége Huber uramnak a további fáradságos kutatásra, úgyis hálójába kerített már, honnét pedig szabadulni vajmi nehéz. „Hergenrőther maga legke- vésbbé sem botránkozik meg2) Arbues hitnyomozónak szentté avattatásán, sőt a pápának a szentté avatás ügyében való csalha- tatlanságáról vallott hite, az új szent tiszteletét vallási kötelességévé teszi, s így ennek a Bollandistáknál levő életrajza sem okoz neki nehézséget, habár abban a kiváló szigor, melylyel Arbues hivatalában eljárt, említve van“ stb. 3) Nagy hálával tartozom, hogy oly ájtatos ember hirében állok, ki minden fölavatott szentnek egyenlő tisztelettel adózik, habár — nyíltan bevallva — erre a

!) A. Z. 1871. ápr. 11. és 12. mell.

á) mint az A. Z. 1867. máj. 6; 1867. jun 4. mell.

3) Huber 22. 1.

A kath. egyk. és kér. állam Dr. Hergenrőther J. b