Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

76

ügyekben, melyek tisztán egyházi jellegűek, fi) miértis ezen okmányok másolatait nem kívánhatták. Az olaszországi városok és falvaknak hatóságai 1265. rászoríttattak, hogy a IV. Ince és IV. Sándor által az eretnekek ellen kiadott rendeleteket, melyek a császári törvényeket is magokban foglalák, capitulareikbe kiközösítés vagy egyháztilozat terhe alatt felvegyék. 6 7) Mindez a XIX. század szellemében, mely a XIII-ban persze még nem született meg, főben járó bűn. Az egyházat, mint önálló hatalmat elismerni, a nagyobb bűntények fölött neki bírói hatalmat tulajdonítani, az eretnekség fölött hozott itélethozó hatalmát csonkítatla- nul hagyni, bírói eljárásaiban semmi ellenőrzést, tetszvényt és appel d’abus-t igénybe nem venni, az államhatalmat az egyház „bakója- és pallosává“ alacsonyítani, 8) — mindez szerfölött sok a mai fölvilágosodottak szemében. De a pápák épúgy, mint a zsinatok, 9) szorosan ragaszkodtak azon jogukhoz, hogy a világi hatalmat az eretnekek ellen tettre szólítsák, és IV. Károly 1859. az egyházi hatóság ellen a világi fejedelmek által elkövetett túlkapások- és újításokról szerfölött szigorú nyilatkozatot tett közzé. 10 ll) A pápák erélye folytán Olaszországban 1300. után a felekezetek léte mindinkább gyérült, és csak igen kevesen ragaszkodtak a régibb vagy újabb eretnekséghez. n)

35. Ami a XIII. század zsinati és pápai törvényhozását illeti, ez mutat föl legtöbb és legszigorúbb rende- letet az eretnekek ellen. Már e körülmény is eléggé igazolja az akkori felekezetek szerfölött veszélyes voltát. Valóban így állott a dolog. „A gnostikus felekezetek, a katharok és albigensek, Írja Döllinger, J) kik idézték elő tulajdonkép a középkor kemény és kérlethetlen törvényhozását az eretnekek ellen s melyek megtörése csak véres küzdelem árán valósulhatott, valának azon kor sociaíistái és communistái. Megtámadták a házasságot, családot

6) Bonifác. VIII. c. 18 U t inquisitionis h. t. in 6.

7) Clem. IV. Const. 6 Ad exstirpanda 1265. Const. 8.1266. Petra t. III. p. 229 seq. 234 seq.

s) Huber 24 1.

9) Pl. az 1390. magdeburgi zsinat c. 41. Hefe le VI. 837.

"') Bannitzanál I)e principis saecularis potestate pro territorio suo faciendi leges etiam ecclesias et monasteria concernentes. Wirceb. 1738 p. 6. 7.

ll) Muratori Antiq. Ital. Dissert. 60.

’) Döllinger Kircbe und Kirchen, 51 1