Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

42

pl. azt állították, hogy az igazi Krisztus még nem jelent meg s a történelmi Krisztus egy bűnös nő fia s így tovább. Ily köriilr menyek között képzelhető mekkora volt a hivő nép fölháborodása a középkorban, mely a történelem tanulmányozása által még nem szokott a sok képtelen állításhoz és az ó-szövetség példája folytán az istenkáromlást halált érdemlő bűnténynek tekintette. Igen helyén van azért előadni, miként szabtak az eretnekekre halálbüntetéseket.“ 11)

12. Az eretnekséget keleten is folyvást a legsúlyosabb vétségnek tekintették. ') Miként Audios a IV. században császári parancsolatra Scythiába száműzetett,3) s a messalianok közöl sokan a helytartóktól halálbüntetést szenvedtek,3) ép úgy később is sokszor volt erre eset. Maga Dióskor kinyilatkoztatá Chalcedonban : „Ha Eutyches az egyház hitcikkelyétől eltér, nemcsak puszta, hanem még tűz általi büntetést is érdemel.“ 4) Justinián császár különös szigort tanúsított az eretnekek iránt,5) azután a pauliciá- nok főnökei, mint új manicheusok, fejőkkel lakoltak, Silvanus Konstantint megkövezték, Titus Simont övéivel együtt megégették ;6) számos birói végzést hoztak a felekezetek ellen. 7) Theophanes szerzetes elbeszélése szerént I. Mihály a pauliciánok s athin- ganok elleni halálbüntetést sz. Nicephor patriarcha és más sz. férfiak ösztönzésére szentesítette, minek végrehajtásától azonban mások tanácsára újra elállt; az eretnekek különös érvényre emelték, hogy az egyházi személyekhez nem illik az istentelenekre halált kiáltani, mit azonban Theophanes, utalván Péternek Ananias és Saphirávali bánásmódjára, Pál nyilatkozataira és ezen eretnekek által a test és lélek ellen egyaránt elkövetett bűntények iszo- nyúságára, megdönteni törekszák.8) Más nézetben volt Studit Tóu) M ő h 1 e r Kirchengesch. kiadta Gams. II. 650 1. k.

*) Phot, quaest. 20. Amphil. § 1. p. 32. ed. Oecon. Athen. 1858 Szt. Tamás 2. 2. q. 10. a. 3.

3) Epiphan. haer. 71. n. 14. p. 827.

3) Epiphan. haer. 80. n. 2. p. 1068.

4) Cone. Chalc. act. I. Natal. Alex. 1, c. n. 9. p. 28.

6) Procop. Hist, arcan. c. 11. III. p. 73. ed. Boun. Evagr. H. E. IV. 11. Theophanes a. 529. t. I. p. 337.

e) Phot. c. Manich. I. 17. 18. Petrus Siculus Hist. Manich. c. 25. 27.

’) Phot. 1. c. c. 19. 24. Petrus Sic. ib. c. 29. 41.

8) Theophanes Chronogr. p. 419. seq. (Migne CVIII p. 993.)