Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
30 eretnekeknél fejenkint 10 font arany pénzbírsággal és a helyiség elkobozásával büntettessék, hol ez istentelen szertartás a tulajdonos tudtával hajtatott végre. u) Ezekre számtalan eretnek törvény keletkezett; az eretnekek, különösen a donatisták és ma- nicheusok nyilvános tisztségek viselésére s polgárjogok élvezésére képteleneknek nyilváníttattak. 12) 8. Nestorius, ki II. Theodoz császárt az eretnekek ellen szigorú rendeletekre birta, *) elvégre maga is mint eretnek bűnhődött, iratai a tűz martalékai lettek, párthívei Simon követőinek neveztettek, míg őt magát a száműzetés érte. 2) Nem kisebb szigorral járt el Marcián császár az egyház által elitéit Eutyches és párthivei ellen. A 452. febr. 7. törvény értelmében eltiltá nekik a nyilvános vallási vitatkozásokat és pedig a papoknak letétel, a katonáknak őv-vesztés, a magányosoknak a bírói Ítélet szerént megszabandó büntetés'terhe alatt. Márc. 13. a makacsság esetére még további büntetésekkel rettentett a császár; midőn mindez hasztalan volt, jul. 28. elrendelte, hogy az eutychianok az apol- linaristákhoz hasonlóan püspököket s papokat nem bírhatnak, fölszentelők és- szenteltek birtokvesztés- és élethossziglanos száműzetéssel sujtandók, gyülekezeteik, hasonlólag zárdái együttlakásuk s építkezéseik betiltandók, gyűlhelyeik azon esetben, ha a tulajdonos tudta, hogy azok mily célra szolgáltak, a kincstár részére lefoglalandók. Az eutychianok egyszersmind végrendelkezés- és öröklésre, a katonaságba való belépésre (a határseregek kivételével) képteleneknek nyilváníttattak ; lelkészeikre száműzetés, könyveikre tűz, azok terjesztői és szerzőire vagyonvesztés és száműzetés, a tévely tanítóira a legkeményebb büntetés várt. 3) 4. Justinián, ki e régibb törvények közöl sokat felvett törvénytárába, az előbbi császárokhoz hasonlóan úgy tekintette az eretnekeket, mint az egyházi végzéseket elismerő s előíró államtörvényeknek is áthágóit; megerősítette a becstelenséget és jognélküliséget, nemkülönben a száműzetést és jószágvesztést, mint a u) Cod. Theod. 1. c. 1. 12. 21. Sóz. YD. 12. 12) Cod. Theod. 1. c. 1. 42 seq. Cod. Just. I. ö. de haeret. 1.1—4. ') Socr. VII. 29. 31. Cod. Theod. 1. c. 1. 61. B a r o n. a. 428. 2) M a n s i V. 413. 418. Evagr. H. E. L. I. c. 12. 3) Mansi VII. 475. seq. 502. seq. Cod. Just. 1. c. 1. 8. H e f e 1 e Cone. II. 536. kk.
