Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVIII. A vatikáni zsinat
annálinkább, minthogy az ellenzék jelszava a „curialis rendszer“ lett ? 2) Valóban a római egyház nem fojthatta magába szózatát, az egyház fejének tekintélye nem maradhatott az ellenséges sajtó számos megtámadásának, mely, sajnos, a zsinat csarnokaiban is viszhangra talált, kitéve. XVI. Gergely s ennek egy előde sem cselekedhetett volna máskép ily körülmények között. Nem a tárgyalás, nem a nehézségek feszegetése ellen nyilatkozott a pápa, 3) hanem a vita hevében az egyház alkotmánya ellen felhozott vádak *) és azon vakmerő Ítélet ellen, mely az egyházban nagyrabecsiilt, sőt a túlnyomó résznek bár eddig el nem döntött tanát, „ki nem mondhatónak“ merészli állítani. 5) Míg minden oldalról azt hangoztatták a püspökök, hogy a katholikusok még soha sem hódoltak annyira a pápának, mint most,6) következőleg szükségtelen tanhatározatainak tévmentességét hiteikké emelni ; addig a „rémet tudomány“ képviselői s elvtársaik zsinati irataik- s egyéb dolgozataikban épen a pápa iránt való engedelmességet vonták csúfosan kétségbe s kitűzték a nyilt lázadás zászlaját. Ez ellen a pápának érthetőleg kellett szót emelnie. Physikai erőszakról, fenyegetés- és félemlítésről szó sem volt; az érvek árnyékát sem lehet ez ellen fölhozni. Sőt a pápa közvetlenül a zsinat előtt s alatt oly püspököket erődített meg, kik mint inopportunisták s a kimondás ellenei voltak ismeretesek. Az hogy tekintélyéről a zsinat felsőbbsége elméletének kedvezve legalább a zsinat tartaTageb. 283. 296- 1. Schulte III. 280. L Das Unfehlbabrkeitsdecret. Prag. 1871. 24. 1. kk. 2) így Friedrich márc. 19. (264. 1.) 3) Ezt bizonyítja idézett brevében a következő mondat : Vetitum certe non ducerent, ea qua decet ratione proponi Patribus difficultates, quas huic aut illi definitioni obstare arbitrantur, ut lucidior e disceptatione veritas emergeret. 4) Annyira mentek már, hogy az egyházban általánosan elfogadott pápai törvényeket már egyháztörvényeknek nem tekintik. így állítja Friedrich (T. jan. 27. 137. 1.) hogy a breviarium nem egyháztörvény, könnyen tultevén magát rajta. 5) Annyira mentek már, hogy a csalatkozhatatlanság tanát eretnek tannak bélyegezni merészlették, mint ezt L i a n o ismételten tette. °) 1870. jan. 12. 18. (Friedrich Doc. I. p. 250. 257.) beadványok, Észrevételek az egyházról való schémához Observ. 1. 6. 18. 23. 132. 136. (ib. H. p. 212. 228. 232. 276. 279.)
