Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVIII. A vatikáni zsinat
443 szavazási szabadsága semmi csorbát se szenvedjen, nemcsak a határozatok készített alaprajzai lettek az atyák szabad vitájának egészen és teljesen (integra integre) alávetve, kik szóval és tollal nyilatkozhattak felölök, 7) hanem szabadságukra volt hagyva az is, hogy önálló ajánlatokkal is felléphetnek, még pedig oly föltételek mellett, melyek részint magoktól érthetők, részint pedig a célszerűbb tárgyalást előmozdítók. 8) Oly kevéssé fosztá meg a pápa a püspököket szabadságuktól, hogy nekik javaslati jogot is engedett, mely csak az erre kiszemelt küldöttségnek volt alávetve, mint ez Trientben is történt. 9) Anélkül, hogy mint az újítók óhajtották, magát a pápa egy parlament elnökévé alacso- nyította volna, ki annak alá van vetve, ő a püspököket kellő mértékben részesíté az őt illető kezdeményezésben. Ha az elnöklő bibornokkövetek néha a püspökök beszédét megszakaszták s őket rend- reutasították, ez alakilag és tárgyilag igazolható, megtörtént ez úgy a többség-, mint a kisebbséggel, összhangzásban van minden parlamentáris gyülekezettel s a régibb zsinatokkal, 10) a bázeli zsinattal is,'11) 17. A mi a hithatározási jogot illeti, meg kell jegyeznünk, hogy a vatikáni zsinaton a püspökök vallásos bíróknak x) ismertettek el, hogy e tulajdonukat meg nem vonták tőlök, sőt határozottan helybenhagyták, hogy lényegileg mintegy a pápa határoz-e sacro approbante concilio, — mely kifejezés azon egyetemes zsinatoknál használatos, melyeken a pápa személyesen jelen van, — vagy a zsinat saját nevében szól s ehhez járul a pápai megerősítés, 2) mindegy akár úgy jelzi a pápa a püspököket, mint sedentes nobiscum et judicantes, akár pedig azt Írja alá az egyes püspök : definiens subscripsi.s) Azt azonban minden árnyalatú 7) Const. 1869. nov. 27. VII. §. s) ib. II. §. V. ö. Fessier i. h. 34. 1. 9) Raynald a. 1563. n. 32. Lit. Leg. ad, Ferdin. I. Imp. 10) Pallavic. Hist. Cone. Trid. L. IX. c. 1. n. 7. »‘j Mansi Cone. XXIX. 378. ‘) L. f. XVI. 15. §. 8. sz. 899. 1. 2) Konstáncon mindkét formula használtatott, az első V. Márton válaszd tása után, az utóbbi mielőtt Papa certus volt. Patricius Ágoston e. 1488. a különbséget pontosan jelzi. Ordo Celebrandi generalis Concilii c. 9, Walter Fontes I. p. 126. 3) így a keleti és a trienti zsinatokon.
