Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVIII. A vatikáni zsinat

— 436 —

zék a legkevésbbé sem gondolt volna arra, bőgj a zsinat egyetemes jellegét kétségbe vonja.“

12. De mégis melyek ezen alaki hiányok? Azt felelik: Mindenek előtt ide sorolhatjuk: „a püspökök tudvalevő szabad s á g hi á n y á t.“ ]) Ugyanezen ellenvetést hozták fel egykor a tridenti zsinat ellen is ; de több oldalról visszautasították ezt, ésr semmi érvényre sem tudott vergődni.2) Annak bebizonyítására, hogy a vatikáni zsinat nem volt szabad, tanúkat és okmányokat, még pedig hiteles tanúkat és gyanútlan okmányokat kellene fel- hozniok, de ezt megtenni mindeddig képtelenek voltak.s) Avagy talán azon francia irat, melynek szerzője még nevével sem mert fellépni és melynek tartalmát 500 püspök rágalmas- és hazugnak bélyegzé,4) vagy a működéséből eléggé ismert Lord Acton nyilatkozatai °) számítandók ez osztályba? 6) Vagy talán csak az ellenzéki kisebbség szavazata érvényes s nem a többségé, mely az előbb e vagy amaz okból máskép vélekedők későbbi csatlakozása nélkül is többség maradt volna? Vájjon mit sem ér valameny- nyi püspöknek, mind azoknak, kik soha sem panaszkodtak, mind azoknak, kik rövid ideig bármily okból panaszaiknak kifejezést adtak, egyhangú bizonysága? A követett szabadság lényege — a szólás és szavazás szabadsága ■— teljesen meg volt adva, mit magok az ellenséges tudósok is akaratjok ellenére megerősítenek, midőn az ellenzék több mint szabadelvű kifejezéseit és hangos non placet-jeit előadják.7) Ha 1870. jul. 18. két püspök nem-et mondhatott, miért nem mondhatta volna 20 vagy 100? Csak jun. 3. szüntették be a vitát, de több mint 150 atya

') B e r c h t o 1 d 10. 1. D ö 11 i n g e r A. Z. 1871. márc. 81. Nürnberger Erklärung 1870. aug. 27. A. Z. 1870. szept. 1.

2) P a 1 1 a V i c. Histor. Cone. Trid. L. XXIV. c. 14.

8) V. ö. : Ueber das Vatican. Concil. cimű iratomat. Maine 1871. II 6 -12. 1. S c h u 1 t ének Das Unfehlbarkeitsdecret v. 18. Juli 1870 auf seine kirchliche Verbindlichkeit geprüft.“ (1870. Prága) cimű munkáját Fessier püspök méltatta. (Das vaticanische Concilium, dessen äussere Bedeutung und innerer Verlauf. Bées. 1871.)

4) V. ö. az 1870. okt. 28. regensburgi pásztorlevelet II. §.

s) V. ö. Ketteier báró : Die Minorität auf dem Concil. Antwort auf Lord Acton’s Sendschreiben. Maine. 1870.

6) mint Bercbtoldnäl 10. 1.

7) Histor. polit. Blätter LXVI. 198. k. 1. Ueber das vat. Concil. 9.10. 1.