Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala

megtiltotta a pápától az egyetemes zsinathoz való fölebbezést ; 2) utódai pedig, névszerént II. Pius és II. Gyula3) e tilalmat, minthogy ellene még gyakoriabbak voltak a vétségek, még szigorúbbra szabták.4) Gerson belátta, hogy evvel a Konstancban fölállított új hitelvek halálos döfést kaptak. 5) A régi elv általános elismerést nyert.6) Az azonban soha sem lehetett megtiltva, hogy a tévedhető birótól >a tévmentesbez lehessen fölebbezni, pedig az egyetemes zsinat általán ilyennek tartatott ; e tilalom tehát csak a pápai tévmentesség feltételéből következhetett. E feltétel nélkül lelkiismereti zsarnokoskodás volna a hívőket kötelezni, hogy a pápa határozatait elismerjék ; ellenkeznék a természetes ész és a hittannal a zsinatra való hivatkozást eltiltani. 7) Egyáltalában, ha a pápa Ítélete nem volna végérvényű az egyházban, létjoggal birna a szakadárság, meg volna ingatva egyeduralmi szervezete,8) az egyház egysége bomlásnak indulna, a kereszténység hite bizonytalanság martakélává lenne, Péter utóda nem volna már a szó szoros érteményében az egység középpontja, igaztalanok volnának

2) Const. 10. Mart 1418. Mansi XXY1I. 1199. Du Plessis Coll. judic. t. I. P. II. p. 215. 216.

3) Ide tartoznak a roueni papság és a párizsi egyetem fölebbezései III. Calixt alatt (Raynald. a. 1458. n. 55.), valamint Zsigmond osztrák hercegnek és a mainzi érseknek fölebbezései (Raynald. a. 1460. n. 23 ; 1461. n. 1". 21.) a velenceiekéi II. Gyula ellen sat.

■*) Pius U. Const. Exsecrabilis 1459. Bull. I. 369. Gobelin ap. H a rd. IX. 1441. R a y n. a. 1460. n. 16. Julius II. Const. Suscepti regiminis Bull. I. 501.

6) Schwab Gerson 665 1. s köv.

5) Maga a Sorbonne 1664. Vernant Jakab tételeit, melyek a pápai fö- lebbezéseket roszalják, csak a mennyiben 1) azokban benfoglaltatik, hogy: in nullo casu a summo pontifice [apellari posse, merte 2) azokat sacrae Conciliorum auctoritati detrahentes ac germanis Esclesiae gallicanae libertatibus contrariae, s egyébként falsae (Du P1 e s s i s t. III. P. I. p. 102) gyanánt bélyegezni.

’) Canus de loc. theol. L. V. c. 6 L. VI. c. 7.

R) Ugyanazt határozottan védik a gallikánok is: N a t a 1 A 1 ex. H. E. Saec. I. Diss. IV. §.2 n. 1 seq. t. IV. p. 203. seq. 218. A Sorbonne által De Do- minis tétele (I. 3, n. 33) : Monarchiae formam non fuisse immediate a Christo in Ecclesia institutam, mint propositio haeretica, schismatica, ordinis hierar- chici subvcrsiva et|pacis Ecclesiae perturbativa bélyegeztetik.