Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala

381

10. Semmi észellenes sincs e tanban, ha azt helyesen fogjuk föl; most csak az a kérdés, vájjon bir-e igazi alappal e sz. Péternek s utódainak megígért isteni segély. E kérdésre 1) a katko- likusok igenlőleg, az újprotestánsok pedig tagadólag felelnek, mert egyéni bibliai magyarázatukat a tridenti zsinat határozata ) ellenére az egyház által ünnepélyesen kimondott magyarázatnak ellene szegezik. Amazok érvelései szerént Péter elsőségét erősítő szentirási helyek, annak legfőbb tanítói hivatalát is magokbau foglalják, mely a ráruházott, az egész egyházra kiterjedő kormányzói hatalomban áll; szeréntök továbbá Péter kapta kiváiólag azon ígéretet, hogy hitében ingadozni nem fog, valamint azon megbízást, hogy testvéreit a hitben megerősítse. Mert 1) Péter bízatott meg Krisztus egész nyája legeltetésével, miáltal a legfőbb kormányzói hatalmat nyerte. 3) Ján. 21, 15—17. szavai a legfőbb pásztori hatalom átruházását foglalják magukban, a pásztornak pedig kötelessége a rábizottakat a romlástól megőrizni, jó legelőre vezetni; ezeknek pedig az ő szavára hallgatni; különösen a hitben köteles őket oktatni, mint azt Krisztus, a jó pásztorról szólván hangsúlyozza is. (Ján. 10. 3. 4. 8. 26. 27.) 4) Tehát teljesen szükségtelen volt, hogy a „legeltetni“ kifejezés helyett „tanítani“ szót használjon a sz. iró ; 5) a tágasb fogalom magába zárja a szőkébbet. A pásztori szózat tévmentessége nélkül azonban a Krisztus nevében6) átvett tekintély s kötelezettség érvényesítése kivihet- len. 2) Mát. 16, 18. szerént Péter az egyház megdönthetien alapja,

‘) így Langen Das vaticanische dogma . . . Bitte nm Aufklärung. Bonn. 1871.

2) Trid, Sess. IV. Decret, de ed. et usu S. Scripturarum.

8) rwijmv£tv-ró\ v. ö. I. §. 22. 33. 1. 3 jegyz.

*) P as sagi ia de praerog. B. Petri L. II. c. 27. n. 240. p. 591. 592. így V. Orbán Soulechat mask. Foulechat Dénes minorita elleni bullájában (Du Plessis Coll. judic. t. I. P. I. p. 382): Ex supernae clementiae dono, quamquam non suppetentibus meritis, coelestis agricolae fungentes officio ab ejus agro, i. e. universali Ecclesia sollicitudini culturae nostrae commissa tribulos et vepres studemus avellere ac ab ipsius proficuo semine, ne contagione sordescat, infectivam zizaniam, quam bonorum aemulus frequenter interserit, segregare.

6) Schulte III. 19. 1.

a) Ambros. L. X. in Luc. c. 24 : quem elevandus in coelum velut amoris sui vicarium nobis relinquebat.