Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
373 azt elferdítették, elcsavarták, félre magyarázták s érteményét egészen megmásították. Bizonyos hittétel fölött ítéletet hozandók? először is annak jelentményével kell, hogy tisztába jöjjünk, horderejét s határait megismerjük. ’) Ezen hitágazat legrútabb elferdítése volt az „új dogmában“ a pápa istenítését s annak isteni tulajdonokkal való felruházását keresni. Hisz a katholikusok- nak az egyház, az apostolok s az egyetemes színátok tévmentes- ségében már azelőtt kellett hinniük, épúgy mint az igazhitű protestánsoknak a biblia csalkatatlanságában ; s vájjon isteníttetett-e ezáltal az egyház, az apostolok, az egyetemes zsinat s a sz.-irás? E hitágazat nem áll a pápa bünmentességében, mely a törödelem szentségét rá nézve fölöslegessé tenné ; a tévmentesség a pápának nem magánjavára, nem megszentülésére adott ajándék, hanem ingyenes kegyelem, charisma, a hivők javára2) biztosított tanítói adomány,3) természetfölötti4) segedelem, melynek erejénél fogva az egyház feje a hívőket a hit és erkölcs dolgában tévelyre nem kötelezheti. 3. Sokan helytelenül értették e kifejezést : a „pápa személyes t é V m ente s s é ge,“ a miből azután a legképtelenebb következtetéseket vonták le. Szorosan véve a tévmentesség tanítói, a pápát nem mint magánszemélyt, hanem, mint legfőbb tanítót illeti meg. ') Csak bizonyos érteményben mondhatni azt személyesnek : 1) a mennyiben az közvetlenül Pétert s annak törvényes utódait illeti meg, nem pedig közvetlen az egyházat olykép, mintha ennek a pápa csak szolgálati feje volna 2) ; *) *) Ezt mondtam Anti-Janus 34. 1. 2) Benettis Privil. S. Petri. P. I. t. I. p. 5. 6 : in bonum Ecclesiae, ne videl. de fide unquam periclitetur, privilegium collatum. Pius IX. Breve ad Capit, et cler. Massil. 1871. jun. 27: privilegia in utilitatem Ecclesiae Petro collate. V. ö. Schneemann „Das ökurn. Concil.“ XII füzet 42. 1. *) V. ö. Schäzler Die päpstliche Unfehlbarkeit. Freiburg 1870. 132. 1. A természetfölöttinek fogalma az észelvi hittudományban kimondhatlanul gyűlöletes. Az „A. Z.“ folyóiratban már 1867 febr. 16. a katholicismus két fő veszedelme gyanánt lön jelezve : a természetfölöttinek tana s a pápai tévmentesség. ') Turrecremata Sum. de Eccl. L. II. c. 112. ad 6 : Assistentia Spiritus Sancti promissa a Christo non respicit personam Papae, sed officium sive Sedem. 2) V. o. Relatio de observationibus RR. Patrum in schema de Rom. Pont, primatu (Friedrich Doc. II. p. 306.)
