Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
360 előtt, úgy azután is megdönthetien marad a püspökök rendes hatalma és a pápa által pl. a kiváltságolt szerzetesekre nézve delegált hatalom közt megállapított különbség, mit a tridenti zsinat is elismert,6) melynek határozatai még korán sincsenek eltörülve. A míg a püspöki hivatal az egyház szervezetének lényeges eleme marad — ez pedig az marad az egyház tanítása szerént usque ad consummationem saeculi — addig a püspökök sem lesznek csupán pápai helytartók.7) 22. A vatikáni zsinat ellenei között ebben is szembetűnő ellenmondásokra találunk. Míg a püspököknek állítólagosán pápai biztosokká s megyei helyettesekké történt lealacsonvítását csak 1870. jul. 18-tól számítják, 1) meg kell engedniük, hogy az jóval korábbi keletű. Mert a) ezen lealacsonyítás alapjában már a püspököknek a pápa kezébe tett azon esküjükben gyökerezik, melyet most hübéreskiinek szoktak nevezni.2) A főpapi szerkönyvben található mostani szöveg pedig több, mint 200 éves,3) a lényeges rész már VII. Gergely szövegében megvan, 4) maga sz. Bonifác is tett hűségesküt 5) II. Gergely előtt, s ettől fogva a szokás azt a pallium vétele előtt az érsekektől is megkivánta. 6) Hogy sok püspök a fölszentelési esküt „nem ismerte, sem mielőtt fölolvassák, meg nem fontolta, hogy sok nem is értette, 7)“ igen sovány vi6) Trid. Sess. V. c. 1. 2 de rafor. Sess. VI. c. 3. 4. Sess. VII c. 14 de ref. s több más helyen V. ö. Phillips KR. VI. 347. §. 803. 1. kk. ’) V. ö. Se ház 1er Die päpstliche Unfehlbarkeit aus dem Wesen der Kirche bewiesen Freib. 1870. 45 1. ') Sch ulte II. 75. 1. Még 1868. tankönyvének második kiadásában 14 §. 193. 1. Z. I. ezt írá: „A püspökség- és pápaságról való vitának tényleg alig van már nyoma“ (!) Ugyan mit tarthatott ez állításáról Friedrich barátunk, mint, ki egyháztörténész xaz'3 f ^oyijv ? 2) Schulte II. 45. 1. Kém ismerte hát a régibb irodalmat? Hisz így nyilatkozott már az emsi pontozat 1. M ü n c h. Cone. I. 416. 1. XX. sz., így Hedderi eh Abhdlg. über das päpstl. Gesandtschaftsrecht. 41. 1. Mainzer Monathschrift 1786. 967. 1. s még előbb Sarpi ep 29. ; lásd Le Bret Magazin II. 310. 1. ”) V. ö. Phillips KK. II. §. 81, különösen 193. 1. 4) c. 4 de iureiur. II. 24. Mansi Cone. XX. 526. ä) Othlon. Vita Bonif. I. 14. B) Phillips i. h. 187. 1. kk. Cf. c. 4 de elect. I. 6. Zaccaria Dissert. ad H. E. pertin. Fulgin. 1781. t. II. p. 264. seq. Schulte 11. 52, 53. 1.