Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
354 nem Krisztus által alapíttatott az egyházban; a harmadik azon állítást kárhoztatta : hogy a püspökök semmikép sincsenek Krisztustól rendelve. Mindhárom szövegben következett azután ezen állítás kárhoztatása : a püspökök „non sunt majores presbyteris per sanctam ordinationem,“ valamint az előbbi javaslatban tartalmazott, a püspök papszentelásére vonatkozó állítások elitélése. A lotharingi bibornok 4) majores helyett inkább superiores presbyteris kitételt kivánt alkalmazni, ezen szavakat : in partem sollicitudinis, kitörültetni, a püspökök ténykedéseit csak ezen megjegyzéssel óhajtván jelezni, hogy képesítvék : regere ac sacris interdicere, az elsőségről szóló kánont a püspökökről szólónak elébe tenni, az utóbbiban a vicariushoz a supremus kitételt hozzácsatolni kérte, minthogy magok a püspökök is Krisztus helyettesei.5) A pápai követek azon véleményben voltak, hogy e kitétel: in partem sollicitudinis, elmaradhat, miután az magából az összefüggésből s e szavakból: assumtos a Komano Pontice, kivehető, 6) minek a franciák is, kik főkép az elsőségről szóló tan körül találtak nehézséget, r) a másik fölött előnyt adtak : assumtos auctoritate Romani Pontificis. Ugyanezek általában a régibb hittudósok nézetét védelmezni s egyúttal a helytelen következtéié eknek útját állná Pallavic. 1. c. n. 14. *) U. o. c. 12. n. 2. 3. 6) c. 19. Mulier. C. XXXIII. q. 5 (Ambros, in I. Cor. c. 2). Más ide vonatkozó helyeket 1. a következőnél : P e t r. de Gussanvilla nota in Petri Bles. ep. 113 p. 341 ; ep. 148. p. 437. Hogy a püspököket egykoron vicarii Christi-nek nevezték, ezt Borromeo is elismerte ; ö azonban a kétértelműség kikerülése céljából inkább a későbbi beszédmódot sürgette. 8) Pallavic. c. 12. n. 4. ’) Azt akarták, hogy „ecclesiam universalem“ helyett ez tétessék : „omnes fideles et omnes ecclesias“ és pedig azon célból, hogy ama vélemény, mely a zsinatoknak a pápa fölött felsöbbséget tulajdonít, ki ne rekesztessék. Továbbá ezen állítás : „esse Rom. Pontificem aequalem Petro in auctoritate regendi,szintén nemtetszésekkel találkozott ; mert 1) a ki a szentség magasabb fokán áll, annak nagyobb a tekintélye, 2) Péter olyast tett, mit utódai nem tehetnek, minő a kánoni könyvek Írása. Csakhogy az illetők nem vették tekintetbe azt, hogy 1) a szentségből folyó tekintély szintúgy, mint a kánoni könyvek szerzése teljesen különbözik az auctoritas regendi-től, 2) hogy Guise bibornok szólamában ugyanezen szavak fordulnak elő : unum supremum pontificem Petri successorem eique parem in auctoritate regendi. V. ö. még P alla v i c. 1. c. c. 16 n. 2.
