Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
X. Az egyházi törvénykezés
19 szabálylyá.6 7) Több zsinat, mint a roueni 1581. a rheimsi 1588., a bourgesi 1584. és a narbonnei 1609. hatályosan szólaltak fel az egyházi joghatóság mellett és a papság kérelmére 1657. kibocsátott rendelet védelembe vette azt a világi bírák újításai ellen. Hogy a világi törvényszékeknek kötelességükben áll az egyháziakat Ítéleteik végrehajtásában gyámolítani, az ős törvényhozással megegyezőig, Franciaországban még a XVII. századon át is folyton el volt ismerve. Azonban nem sokára azon voltak a parlamentek, hogy minden, még a tisztán egyházi perügyeket is önmagok vezethessék, amiből igen nagy zavar s bizonytalanság eredt. Már 1463. kényszerítve érezte magát VII. Károly a parlamenti bíráskodásnak 1488. a pragmatica sanctióban kijelölt határaira utalni ; még a későbbi időkben is gyakran kényszerűitek a királyok a mindenüvé betolakodó parlamenti önkénynek új gátokat vetni. 15. Spanyol- és Olaszországban a papság azon személyes kiváltsága, hogy saját törvényszékkel bírhatott, tovább maradt érvényben, mint más államokban ; mindazonáltal itt is el volt ismerve nehány eset, melyekben a világi biró bezárathatta a papokat, ilyen volt példáúl az, ha valamely pap a bűntény elkövetésén éretett. *) A zsinatok itt is fentartották a szabad egyházi törvénykezést és annak megsértései ellen óvást tettek. Angolországban a világi hatalom — dacára az egyházi elvek elismerésének — igen számos egyházi ügybe avatkozott; azonban a papi nunciatura törvényszéke még a XVIII. században is — megszorításokkal ugyan — elismertetett.2) Itt is — valamint Olaszországban is — merültek föl viszályok; nevezetesen a velencei s genuai köztásaságokkal szemben fejlettek ily viszályok, miután ezek azon papokat, kik az u. n. (francia elmélet szerént) delicta atrocia privilegiata követték el, a világi törvényszék elé idézték és a régi egyházjogba sokfélekép belemarkoltak. 3) A világi hatóság azon kötelessége, mely szerént az egyháznak kardhatalmával 6) Bluntschli 67. 68. 1. 7) Cf. G. de Champagni Recueil général cj^i droit civ. eccles. français 2. ed. Paris 1854. P. I. B e i d t e 1 Das canonische Recht, 200. 1 ‘) T h o m a s sin 1. c. c. 113. n. 5. seq. 2) 1737. concordatum 20. cikk. Archiv, i. h. 211. 1. 3) Érdekes véleményezés található egy ilynemű rendelvény fölött P i g- natelli-nél, t. VIII. Cons. 40. p. 61. seq. ed. 1688. 2*