Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

X. Az egyházi törvénykezés

18 14. Franciaországban az egyházi joghatóságot mind szülcebbre szorították. l) A zsinatoknak többször kellett küzdeniük a világi hatóságok által akadályozott egyházi joghatóság ügyében, az egy­háziak bezáratása és az egyházi bíróhoz való felebbezés megne­hezítése vagy annak megakadályozása ellen.2) Be lett hozva az appel d’abus, mely később igen nagy mérvű kiterjedést nyert, üldözték a papokat, sőt magokat a püspököket is a világi bíróság előtt, a mi ellen az Y. laterani zsinat panaszt emelt.3) Az elitéit papok ingóságait — mint Angliában — a püspök, ingatlanait a király kapta.8) A XIY. század óta oly törvények léptek életbe, melyek szerént minden, a papok ingó vagyonai felett indított per a világi törvényszék elé lön utasítva. I. Ferenc 15B9. a házasság­ban élő s kereskedéssel foglalkozó papokat kizárta az egyházi tör­vényszék igénybe vehetéséből ; továbbá IX. Károly 1566. a mou- linsi s 1572. az amboisi rendelet által hatalmat adott a világi törvényszékeknek, hogy a papokat bűnügyi vétségek miatt, mielőtt még az egyházi bírónak kiszolgáltatnának, perbe foghassák. III. Henrik 1580. rendelete az egyházi joghatóságnak ismét jobban kedvezett; utána a papok elleni bünpereket — ha azok kiváltsá­golt esetek voltak—mind az egyházi, mind a világi biró előtt egy­aránt kellett tárgyalni.6) A szabály ellen később nem csak egyes ki­vételek lettek megállapítva, hanem magát ezen szabályt is meg­támadták, mint ezt legelőször Dumoulin Károly csipős modorban tette. A jogászok kitalálták a közönséges és kiváltságolt papi vétségek közti különbséget ; az előbbieket még átengedték az egyházi törvényszéknek, az utóbbiakat azonban a világi elé von­ták. „Azoban a különbségnek magyarázata lassankint oda veze­tett, hogy egyedül csak a fegyelmi vétségeket tekintették „közön­séges vétségeknek“ és minden súlyosabb esettel úgy bántak el, mintha „kiváltságolt“ volna. így végre a szabályt megfordították és az u. n. közönséges jog kivétellé lön, a kiváltságolt jog pedig ') Thomas sin. 1. c. c. 112. n. 7 seq. 2) Anbei zsinat. 1300. c. 17. (H e f e 1 e i. h. 339.1.) Több XVI. századbeli zsinat, Roskoványinál Mon. t. I. p. 173—180. 2) Hard. Cone. IX. p. 1776. Cf. Thom ass in. 1. c. n. 12. 4) Ord. Phil. III. 1274. c. 5. Friedberg 138. 1. E) T h o in a s s i n 1. c. n. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents