Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
307 Mexiko s különösen Itália ügyeiben közbelépett, azonban a kereszténység atyjának, a ki egy katb. nemzetre nézve sem idegen ügyében közbenjárni tiltva volt fiainak, hacsak kormányukra előnyös s érdekeinek kedvező nem volt. Ezen új elv a forradalmaknak rendkívüli lökést adott. Ha ezen elv 1848. és 1849. előtt általán ismert és tiszteletben tartott volt volna, akkor Hecker és társainak nem kellett volna félniük, hogy egy, akkor még a szabadelvűek táborába nem tartozó herceg vezetése alatt külföldi hadsereg fogja a bádeni nagy hercegi uralkodó családot trónjára visz- szahelyezni s a „dicső“ forradalomnak véget vetni. De korunknak elvek nem kellenek, hanem csak azok álcája, melyet tetszés szerént, amint céljaihoz illik vagy nem, fölvehet vagy elvethet. 3) 25. De mit akart a pápa a syllabus ezen tételének kárhozta- tása által? Az 1860. szept. 28. allocutio, melyből ki van véve, világosan megfejti ezt. Ebben a következőket találjuk: „Nem mulaszthatjuk el egyebek közt azon valóban elszomorító és veszélyes elv fölött, mély sajnálkozásunknak adni kifejezést, melyet nonin- terventió elvének neveznek s mely néhány kormány által a többinek hallgatag beleegyezésével kimondatott és gyakorlatba vétetett oly esetben is, ha valamely kormánynak a másik ellen intézett jogtalan támadásáról volt szó, úgy, hogy amint napjainkban szomorúan tapasztaljuk, az idegen jogok, tulajdonok s uralmak büntetlen s, féktelen megtámadása, megrablása mintegy szentesítést nyer. És valóban csodálkoznunk kell, hogy csupán csak a subalpini kormánynak van megengedve ily elvet büntetlenül megvetni és sérteni, miután látjuk, mint ronthat be csapataival Europa szemeláttára, isteni s emberi jog ellenére idegen tartományokba s űzheti el a fejedelmeket, miből azon kárhozatos képtelenség következik, hogy az idegen beavatkozás csak a forradalmak gerjesztése- és ápolása céljából van megengedve.“ A pápa inti ezután a fejedelmeket, hogy az ilyen elv *) *) így irtam az 1865. „Chlianeum“ VI. k. 302. lapján. Igen talpra esettek a berlini birodalmi gyűlésen tartott beszédek is, Windhorst, R e i- chensperger és b. Kette 1er képviselő uraktól. Úgyszintén v. ö. Baumstark Der erste deutsche Reichstag. Freib. 1871. 15. 1. kk. B.erch- told ebben (34 1. a jegyz ) „az új dogmáknak a polgári életben való érvényesítésére“ az első lépést látja. Mintha nem kellett volna már azelőtt is minden porosz és általán minden hivő kath.-nak az ott nyilvánított elvek mellett sikra szállni. 20*
