Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
302 csátott ki, melyben a pistojai zsinatnak azon tételét, hogy az eljegyzés, mint ilyen csupán polgári cselekmény, mely előkészület a házasság léttrejöttéhez s azért kizárólagosan a polgári törvény rendszabálya alá esik, épen úgy, mint bármely a szentségre előkészítő cselekmény, ezen tekintetben nem tartozik egyházi hatóság alá, hamisnak nyilvánítá, minthogy a kánoni szentesítvények szerént az eljegyzésekre is kiterjedő egyházjogot sérti s az egyház által megállapított fegyelmet meglazítja. 22. Azonban mindez első sorban a házasság és család clke- reszténytelenítésére céloz, melyeknek épúgy, mint az államnak vallási jellegüktől meg kell fosztatniok. A legnagyobb tévelyek egyike az, mely így hangzik: „A család létezésének egész alapját csakis a polgári jogból veszi. Tehát csakis ennek van joga a házasság, szülői jog, nevelés és tanítás fölött intézkedni.“ *) E tétel alapja teljességgel hamis, mert a házi társaság a polgári, a család az állam előtt létezett, s azért attól független, természeti joga van, melyet neki Isten — adott. 2) Az anyaszeretet oly természetes valami, mi a legvadabb népeknél, sőt az állatoknál is megvan ; a családi kötelékek vér-, tehát természeti kötelékek. A család a természetjogban gyökeredzik s azért „létezésének alapja“ koránsem a polgárjogban keresendő. Ezt a házasság alapítja meg, vagyis két személynek természetes hajlandóságon alapuló elválhatatlan életközösségre való szabad megegyezése, mely szabad megegyezésnek hiányát sem az állam, sem az egyház nem pótolhatja. A jus naturae s) félreismerése a modern jogtudományt sokszor tévútra vezette, s épen abban áll legnagyobb tévedéseinek egyike, hogy az államhatalmat minden tekintet nélkül teljesen korlátlannak állítja. Azonban az államnak joga nem terjed tovább, mint azt az emberek politikai és polgári együttléte, a jog védelme, a közérdek megkívánja ;4) oly fölségi ') 1864. dec. 8. kelt §. Et quoniam enc. 2) Aris tot. Polit. L. I. §. 4. p. 482. ed. Paris 1848. L. Taparelli Corso elmentare di natural diritto, Napoli 1853, ed. IV. L. III. c. II. p. 134. ss. kül. p. 151. n. 157. 3) Az egyház mindig nagy súlyt fektetett erre. XVI. Gergely alatt Rómában tanították, míg II. Ferdinánd nápolyi király országa felsőbb tanodáiban előadatni nem akarta. 4) D a li 1 m a n Politik 11. §. B i s c h o f Staatslehre. Giessen 1860. '36. 1.
