Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XV. A syllabus és az ujkori állam

29B

ségének szükségességét még nemkatholikus kormányok is elismerték, s a dolog természete követeli, azonkívül sem nem igazságos, sem nem józan gondolkozásra mutat, hogy még az államnak is hasznos rendtől olyast követelnek, a mi szervezetét veszélylyel fenyegeti és hozzá illetlen s mindezt csupán gépies és külső egyenlőség kedvéért, a mi már tisztán természeti akadályok miatt is kivihetetlen. Minthogy a papok besoroztatása által a papság tisztelete, a vallás tekintélye, ar, istentisztelet gyakorlása, a papjelöltek kiképeztetése, az egyház befolyása és felügyelete szolgái fölött súlyos sérelmet szenved, azért az nagy jogtalanság, a mi a kér. népnek, mely az ily szabadalom ellen soha sem tiltakozott, sőt azt szükséges- és természetesnek tartotta, .jelentékeny hátrányára van. A sz.-irás szerént senki sem szolgálhat két úrnak (Mát. 6, 24.) ; a pap nőtlen, hogy az Urnák jobban szolgálhasson, hogy meg ne oszoljék (Kor. 7, 32. 33.) ; Krisztus harcosai (1. Tim. 2, 3.) nem lehetnek egyszersmind a világ harcosai, nem bony lódhatnak világi ügyekbe (U. o. 4.) és különösen nem szabad embert ölniök (I. Tim. 3, 3. ; Tit. 1, 7.). A kánonok B) egészen bibliai alapokra támaszkodva tiltották meg a papoknak a fegyver- és hadviselést, sőt a mai szabadelvűek is elismerik ezt, midőn a középkori harcias püspököket pellengérre állítják, kik közöl pedig sokan, főleg birtokaik védelmezésére elegyedtek harcba. A hadi- szolgálatból a szelidség hiánya, ®) ebből szabálytalanság származik, pedig itten isteni parancsokra támaszkodó szabálylyal van dolgunk. Miként lehetne tehát a természetjog és méltányosság megsértése nélkül a papságnak katonai szolgálat alóli mentességét eltörölni? Nem oly nagy képtelenség a papi független törvényhatóság megszüntetése -, ez önmagában véve a természetjognak nem mond ellene, s azért a pápák itt jelentékeny engedményeket adtak ; azonban a kárhoztatott 31. tételből csak annyi következik, miszerént nem igazságos, hogy azon országban, hol a lelkészek fölötti joghatóság kizárólag az egyház kezében volt, azt a világi hatalom e g y oldal úl a g, az egyházfő megkérdezése s még oly

6) Can. 5. 6. dist. 50; un. d. 53; e. 15. d. 63 — c. 1. 4. d. 51; C. XXIII. q. 8 ; c. 2 de vita et honest, elér. III. 1. Nicol. I. ep. 27 (Mansi XV. 291.) T h oma s sin. P. III. L. I. c. 68. n. 4 seq. c. 70. n. 8. 10. seq. c. 75 n. 1 seq.

6) Phillips KR, I. 50. §. 488. 1. kk.