Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
276 gadhatja. A szigorú tetszvény keresztülvitele az egyház egységének szétrombolását, a vallási zűrzavart és állami önkényuralmat idézné elő. Ez a legnagyobb ellenszenvből származó bizalmatlanság az egyház iránt, mintha ez az államra nézve a legveszélyesebb társaság volna ; nem származhatik ez a védelmi jogból, a melylyel inkább ellentétben áll, miután az állam nem védelmezheti, de nem is szabad védelmeznie azt, mi előtte ártalmas- és kártékonynak tűnik fel. 15) Valóságos anomalia a tetszvény a modern államokban, melyek a könyvvizsgálást eltörlik, lelkiismeret-, egyesületi és sajtószabadságot hirdetnek és jogegyenlőséget ígérnek mindenkinek 16) A tetszvény továbbá valóságos Proteus, mely mindenütt más jellemet ölt, az államhatalomnak majd ez, majd amaz igényén alapszik ; majd nagyobb, majd csekélyebb kiterjedéssel bir.17) Valamint az elmélet, úgy a gyakorlat, valamint az irodalom, úgy a törvényhozás is tett kivételt; a római poenitentiaria titkos lelkiismereti ügyekben hozott határozatai,tisztán egyházias tartalmú rendeletek, hitágazati bullák, bucsuengedélyek, püspöki böjti pásztorlevelek itt-ott a tetszvény keretén kivül hagyattak, másutt az egyházi kibo- csátványok minden más neménél, sőt a már tetszvénynyel ellátott határozatoknál is az engedély kikérését mindannyiszor megkövetelték, valahányszor azok foganatba vétettek. Hitágazati bullákkal szemben a tetszvény mindig elégtelen rendszabálynak bizonyult, miután kötelező erejök a hitre és lelkiismeretre nézve Dem az alaki kihirdetéstől függ. 18) Egyes hatalmas államok, pl. Anglia, Észak- Amerika, Hollandia, Poroszország a tetszvényt nem ismerik vagy azt eltörülték, mi eléggé mutatja, hogy az fejedelmi jog nem lehet. Ha a kér. hitcikkelyek kihirdetését a világi tetszvénytől tesz16) Phillips i. h. 566. 1. B eidtel 294. 1. 16) Kiess i. h. 135. 143. §. Papius i. h. 233. 1. s. köv. 237. Bei d- tel 292. 1. '*) B e i d t e 1 289. 1. V. ö. Gewart Opusé, contra Espenii doctrinam de Placeto regio. Lován. 1830. I8)Van Espen Tract, de promulg. leg. eccl. P. V. c. 2. §. 1: Itaque nequaquam dependet a publicatione vel executione decreti seu bullae dogmaticae, ut quis dogmati assensum fidei praebere teneatur, eo quod praeveniendo omnem publicationem et executionem teneatur quis fide divina credere dogma, quod ipsi sufficienter constat ex divina revelatione esse traditum. Cf. D e Marea de Cone. L. II. c. 10 §. 9.
