Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége
248 Európában a lissaboni s két más püspökség kivételével csak kérvényezési jogot gyakorolhattak, mígnem XIV. Benedek pápa 1740. teljes kinevezési joggal ruházá fel őket.5) Az in curia üresedések pápai fentartása azelőtt csak egyes esetekre nézve lön különös pápai engedmények folytán mellőzve.6) Lengyelország királyai is bírták nemcsak a kérvényezés, hanem a praesentatio jogát is az in curia üresedés kivételével; egy ily esetben a lembergi érsekséget ’) még XI. Kelemen tölté be 1713. A savoyai hercegnek 1451. adott engedélyt Rómában szintén csak a kérvényezési jog értelmében vették s csakis ezen hercegségre szorították ; de XIII. Benedek pápa megadá a kinevezési jogot is s azt más területekre, még Sár diniára is kiterjeszté, mit XIV. Benedek és VII. Pius még inkább növeltek.8) A spanyol királyok a XV. században résziut kérvényezési, részint praesentatioi joggal birtak, melyre nézve VI Adorján, VII. Kelemen s III. Pál pápáktól jelentékeny kiváltságokat nyertek; az általános kegyúri jogot csak az 1753. XIV. Benedekkel kötött konkordátumban nyerték. 9) Magyarország királyai nagy kiterjedésű kegyúri joggal dicsekedtek; 10 *) az osztrák-német tartományok püspökségeire nézve pedig különös pápai engedmények a császároknak kinevezési jogot adtak.n) Mindkét siciliai királyságban a királyok előjogait a püspökségekre nézve eleinte az uralkodók élethossziglan bírták, de még így sem mindenütt egyformán ;12) az 1818. konkordátum után végre minden egyházra nézve állandó engedmény adatott. 13 14) A milánói hercegség s a velencei köztársaság egyes egyházakra nézve a XVI. században kapott kinevezési engedményt, u) mely utóbbi a XVIII. században 8) F a r g n a Com. de jure patronatus t. III. p. 312. P. IV c. 14. 15. 6) Rigant. 1. c. in Reg. I. §. 1. n. 296. p. 81. ’) Rigant, in Reg. II. §. 1. n. 121. in Reg. I. §. 1. n. 297. 298. p. 81. 8) Rigan t. in Reg. II. §. 1. n. 39. seq. 46. seq. p. 211. seq. 214. 215. 9) Pirrus de elect, praesulum §. 10. p. 58. 10) Rigan t. in Reg. II. Cane. §. 1. n. 72. p. 185. ]1) Rigant. 1. c. u. 78. 79. p. 220. Constit. Pii VI. et VII. ia) Rigan t. I. c. p. 208. seq. n. 12 seq. V i v i a n u s de jure patron. L. III. c. 1. n. 38. seq. ,s) Bull. Rom. Cont. t. XV. p. 7. 15. M ü n c h Concordate I. 721. 14) Rigant. 1. c. p. 210. n. 23. 25. 27. 28.
