Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége

átokkal sújtottaknak a pápai Ítélet ürügye vagy színe alatt való bárminemű megkárosítását, hátrányát, megsértését, bántalmazását vagy azok jogai- és javainak megcsonkítását határozottan ellenzi. „Mert, így szól tovább, midőn mi azokat, kiket elítélünk, azon büntetéssel sújtjuk, melyet Isten hatalmunkba adott, és midőn mi az Isten s egyháza ellen elkövetett sok és súlyos bántalmat megtoroljuk, azt azon célból teszszük, hogy azok, kik minket a jelenben gyötörnek és próbára tesznek, valahára meg­térjenek s velünk együtt megpróbáltassanak, ha tán ad nekik Is­ten töredelmet az igazság megismerésére.“ x) Hasonlóképen moadá ki IX. Pius az egyházi állam bitorlóira az egyházi átkot és — semmi mást.a) Hómában époly jól tudták, mint másutt azt, hogy a mai államok és kormányok az egyházi átoknak semminemű pol­gári vagy politikai kihatást sem tulajdonítanak. Sőt mi több : IX. Pius az 1871. jul. 20. a kath. vallás akadémiájának küldöttsége előtt világos és határozott szavakkal kimondá: „Mindazon téves vélemények közöl, melyekkel a pápai tévmentesség eszméjét elcsa­varni szokták, leggonoszabb az, mely szerént a fejedelmek­nek letétéli sa nemzeteknek a hű ségi eskü alól V al ó f e 1 m en t é s i ' j o g a abban ben volna foglalva. Ama jogot a pápák eddig csakis a legvégsőbb szükség­ben gyakorolták, a tévmentességhez azonban ennek semmi köze, mert forrása nem a tévmentesség, hanem a pápák tekintélye volt. Ez ugyanis, az akkor érvényes nyilvános jogok folytán, mihez még a pápában a kereszténység legfőbb biráját tisztelő kath. nemzetek beleegyezése is járult, annyira kiterjedt, hogy a pápák a fejedelmek és egyes államok felett c i v i 1 i t e r is intézkedtek jegészen má­sok azonban a mai viszonyok s csak rósz akarat zavarhat össze ily különböző dolgokat és időviszonyokat.“ 3) 29. Ezen nyilatkozat világos és egyszerű. Tanítja ugyanis: 1) hogy az előbbi letevési jognak forrása nem a tévmentes taní­tóhivatal, hanem a pápák bírói tekintélye volt. A letétel nem volt *) *) Const. Quum memoranda illa 10. jun. 1809. a) Encycl. Cum catholica Ecclesia 26. Mart. 1860. Respici- centes 1. Nov. 1870. 3) Voce della verità N. 85. d. d. Rom, 1871. jul. 22. Civiltà cattolica aug. 19. Quad. 508. (Ser. VILI. vol. 3.) p. 485. — 245 —

Next

/
Thumbnails
Contents