Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége
234 nemcsak az ügyvédies álokoskodásokat és alattomos cselfogásokat fogják a lomtárba dobni, hanem a corpus juris finom külön- böztetéseit is, vagy röviden minden a jog terén mutatkozó éles- elmüséget, mert hiszen az mienkhez hasonló kérdésekben s épen oly módon ott is nyilvánul ; ugyanazon szempontból a tudatlan falusi ember felfogásához leereszkedve, igazságszolgáltatást és közigazgatást, törvényt és szabályt, Ítéletet s okadatolást, szóval a nyilvános jogéletben szemünkbe ötlő minden jelenséget egy fazékba tömnek majd, hogy ott egy fogalommá kotyvaszszák ösz- sze. Mi midőn szigorúan ragaszkodunk a fejtegetés régi és helyeseknek bizonyult szabályaihoz, természetesen nem igényelhetünk számunkra oly tudományosságot, de még nem is tudnók ezt annyira méltányolni, mint szorosan kellene. 22. Ezenkívül még hivatkozás történt a vatikáni zsinat atyái elé terjesztett, de tanácskozás alá nem került, annál kevésbbé szentesített 15. fejezet-, 21 kánonból álló schemára, mely az államhatalom képviselőit mindig oly nagyon felháborította. Azonban az egész javaslat a hittudósra nézve semmi újat sem tartalmaz, miértis a hitágazattan s kánonok irodalmában nagy járatlanságot árulna el az, ki ebben valami újat és hallatlant akarna találni. Ebben következő tételek vannak megállapítva : 1) Az egyház Krisztus Urunk titokszerű teste.*) 2) A kér. religio csak az egyházban szemlélhető és tartható meg pontosan ; az egyház épen ésszerű megvalósulása és kinyomata a kér. religionak önálló szervezetben 2), mikép ezt önálló újabb komoly gondolkozáséi protestánsok is elismerték.3) 3) Az egyház Krisztus által rendelt valóságos határozott alkotmánynyal biró társulat, mely nincs az emberi veszély váltakozó esélyeinek alávetve, mely nem tekinthető valamely társulat részéül, annálkevésbbé zavarható valamely mással össze, minthogy önmagában önálló tökéletes társaság, szellemi és természetfölötti rendhez tartozó. 4) Az egyház külsőleg is látható társaság, oly látható egységgel bir, hogy a tőle hitben s közösség') cap. I. Friedrich Doc II. p. 85.80. V. ö. A. Z. 1870. iebr. 1. 2) cap. II. et. can. 1. ib. p. 86. 101. seq. Az extantem et expressam esse szavak a kánonban igen jellemzők. 8) Ullmann Das Wesen des Christenthums. Hamburg. 1840. 122 -124. 1.
