Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége
210 vele való rút visszaélés, egyszersmind az előkelők féktelensége és a papság gyengesége következtében a hit a tömegben megingott, a felsőbb körökben pedig végkép kialudt. Innét származott a francia forradalom, mely kereszténységet és egyházat egyenlőkép elvetve az államnak, mint csupán ez élet s földi cél végett rendelt, emberiakaraton nyugvó, ez által föntartott intézménynek újjá szervezéséhez látott. Ez a mai állam, melynek mintája szerént alakult lassankint Európában minden állam, a mely államnak alapelveit s alkotmányát Európa államai lassankint mind elsajátították. Mindjárt első lépésnél ezen divatos állam erőteljes rohamot tőn a kereszténység kiirtására ; mialatt egyszersmind egy gyenge kisérletet kockáztatott, hogy magának pogány vallási alapokat teremtsen. Miután egyik törekvése sem sikerült, nem maradt egyéb hátra, mint a kereszténységet fen- hagyni, hanem csupán, mint az alanyi s egyéni Ízlés és vélemény dolgát s azt egyáltalán a vallási nézetek közömbös formája gyanánt tekinteni, mely politikai befolyásra vagy jogérvényre igényt nem is tarthat. Ez a lelkiismeret szabadság divatos elve, mely a modern állammal oly szükségképen és lényegesen karöltve jár, mint összefügg a végesnek eszméje a végtelennel.“ 10. Két irány jutott a világi körökben érvényre : az egyik azonosítja az egyházat és államot vagy legalább összekeveri, az egyházat az állam által végkép elnyeleti, az államot pedig isteníti és valóban Isten módjára imádja; a másik e két hatalmat egymástól elválasztani törekszik, úgy azonban, hogy az állam az egyház fölött álljon. Az első irányt kivált Hegel iskolája képviselte ; ennek hódol Laurent, ki az egyház fogalmát, mint önmagában álló szellemi hatalmat elveti, az állammal zavarja össze, a mely azonban az egyének fensősége s a magánjog által korlátoltatnék. *) Az utóbbi irány azonban feltűnően túlnyomóbb: „A két hatalom elválasztása és nem összekeverése,“ úgymond Bluntschli2) „századunk törekvése ; — formulája ez : az állam külső fenhatósága az egyház fölött és benső egy e n j o g ú s á g a a két hatalomé tagjainak.“2) Hogy melyik *) Bluntschli i. h. 85. k. 1. *) U. o. 87. 1a) U. o. 88. 1.
