Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

189

diában ugyanezt tette; l9) egyátalánoly elmélet - és gyakorlattal, oly rendszerrel kellett megküzdeniök, mely vallásukat mindenünnen száműzte és kiirtotta 20) s csak saját hatalmát igyekezett a vallásszabadság cégje alatt minél tovább terjeszteni.

30. V. Pál pápa és a velencei köztársaság közt 1606. kitört viszályt a római szék ellenségei minden időben kizsákmányolták. *) Különböző egyenetlenségeken kivül, melyek a Ferrara melletti kettős határ, a papi tizedek, az egyházi járadékoktól való mentesség felett támadtak, még azért is keletkezett viszály, mert a köztársaság két papot Scipio Saracen vicenzai kanonokot és forlii Bran- dolin Balmarin, narvezai apátot a saját területén jogérvényben állott egyházi sértetlenség teljes megsértésével, a római szék értesítése nélkül bebörtönöz tetett, továbbá, mert a tanács 1603. jan. ]' 0. és 1605. márc. 26. érvényben továbbra is megtartott két egyházellenes törvényt, mi által új zárdák és fogadók alapítása, új templomok építése, új rendek behozatala, testvérilletek alapítása megnehezíttetett, s az egyháznak megtiltatott világi jóváhagyás nélkül fekvő birtokot szerezni, nemkülönben ingatlan javakat az egyháznak több, mint két évre átengedni.2) Ezen rendszabályok még további lépésekre szolgáltak kezdetül, a melyekre a prot. érzelmű Sarpi Pál szervita befolyása állandó ösztönül szolgált. V. Pál pápa Orazio Mattéi követe által, Romában pedig Nani követnél a foglyok kiszolgáltatását és ama két törvény visszavonását sürgette ; még akkor mindig a kiegyenlítésre számított, amint ez hasonló esetben Genuával is sikerült. De a köztársaság egy pontban sem akart tágítani. A pápa ezért 1606. ápr. 17. a 40 jelenlévő bibornokkal consistoriúmot tartott, (egy köztök lévő velencei nem szavazott) és elhatározta egy intelmet kibocsátani, mely a dogét és a tanácsot, ha 24 nap alatt elégtételt nem szolgáltat, kiközösítéssel fenyegette, a mit a következő 3 nap elteltével az

ls>) Stoup e La religion des Hollandois, 1672. p. 12. Oeuvres d’Ant. Ar- nauld. XIY. 509. Dollin gern él i. h. 64. 1. 1. sz.

20) D ö 11 i n g er i. h. 63— 65. 1,

*) H u b e r 56. V. ô. Bluntschli 68. 1. k.

2) Y. Ö. különösen Muratori Annali d’Italia a. 1606. 1607. Noviiès Vitae Pontif. IX. p. 92. 93. Artaud Hist, des Souv. Pontifes t. V. p. 250—254.

3) Bossuet Hist, des variations L. VII. n. 108. p. 447. Bru net Vie de Guill. Bedell, p. 9. 19 20.