Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta
178 együttélésére gondolni lehete. Rómában és Németországban igen jó tudták, hogy a tisztán luther-vallású országokban, mint Svéd- és Dánországban a kath. vallás gyakorlása halálbüntetéssel tiltatott mi csak kevés évvel előbb Gusztáv Adolf által többeken végre is hajtatott. Tudták, hogy a német protestánsok symbolikus könyveiben a fejedelmek- és királyoknak ez volt mondva : Ti vagytok országaitokban vallás és egyház fölött az urak és intézők, nincs más korlát, mint amelyet a magatok- vagy az általatok választót hittudósoktól értelmezett biblia szab. Tudták végre, hogy a fejedelmek vallás fölötti hatalmát a prot. hit- és jogtudósok az országfői hatalom kifolyásának és lényeges részének nyilvánították, és hogy eszeréat minden fejedelem az övétől különböző vallás követőit nem tekinthette egyebeknek, mint törvényes hatalma elleni folytonos lázadóknak, mint fél alattvalóknak, kik uralkodói hatalmának épen nemesebb és kiválóbb része iránt vonakodnak megadást és engedelmességet tanúsítani. A dolgok ez állását mindenesetre szükséges megfontolni és számba venni, ha oly szerződésről van szó, melyben annyi katholikus vallásszabadságáért semmi, vagy nagyon csekély biztosit ókkal oly sok azelőtt kath. terület és birtok engedtetett át prot. hatalomnak. Az egyház feje ekkor semmiesetre sem tehetett egyebet, mint tiltakozó szavát fölemelhette oly lemondások és átengedések ellen, melyek következtében az egyházra oly tetemes lélekszám veszte várakozott. Ha a pápa előbbi, a népvándorlás óta és után a középkori viszonyok által nyert álláspontját foglalta volna el, a szerződés elvetése részéről egy lett volna azon fölhívással, hogy a háború ismét kitörjön s a békekötéei kísérletek élűiről kezdessenek. Most azonban máskép álltak a dolgok. A pápaság a hitújítás óta már nem állt az európai közügy élén, nem volt az általánosan elismert békebíró, a nemzetközi jogoknak ol- talmazója, értelmezője. A békekötés elvetése a pápa által tehát csak egyházi szempontból kimondott Ítélet és helytelenítés értékével birt. Soha fejedelem nem vonta kétségbe a vesztfáli béke érvényét a római Ítéletre való hivatkozással és a hittudósok mindig tanították, hogy a kötelezettség alóli pápai fölmentésnek itt helye nem lehet.“ 2) 2) D ö 11 i n g e r 60. 1. hivatkozik Laymannra, kihez sok más hittudós is számítható. L. fönebh XII. 17. §.