Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

171

20. A prot. tartományokban a régi egyház helyét egy új ecclesia dominans foglalá el, mely annak kiváltságait magának tulajdonítá és azt végletekig nyomá. *) Hittudósai és jogászai ezt egészen rendén találták, sziutígy az országfő püspöki elsőségét vagy főhatalmát is teljes erejökből védték. 2) Az uralkodó lett a pápa, kitől mind az egyházi, mind a világi hatalom eredt.3) Ez elv mindjárt eleénte nyilatkozott a hit-újítóknál, később mindinkább kifejlett, végre azonban többszörös visszahatást keltett, és pedig legközelebb a szabad kutatás elvénél fogva.

21. Az európai államok törvényhozása lényegileg a nyugoti hitszakadás után is még sokáig megtartó alapvonalaiban régi határozatait és csak lassan, koránsem mindenütt egy időben, ment gyökeres változtatásokon keresztül. Majdnem mindenütt létezett a világi hatalommal szoros kapcsolatban álló államvallás. Amint a tisztán kath. országokban a kath. hitvallást, mely alkotmányi jelentőséggel birt, szigorúan megkívánták az uralkodóktól, úgy ezután a prot. államokban száműzetvén a kath. vallás, az uralkodó vallás követése kötelezte az egyeduralkodókat. Az angol parlament 1688. rendelete, mely később (1701.) megújíttatott, minden katholikust és ezek nejeit kizár a trónból,1) sőt még 1805. is kinyilvánító, hogy azon angol király, ki a kath. vallásra tér, nyomban trónját veszti. 2) Svédországban, mely a kath. vallás ellen a legszigorúbb rendeleteket bocsátá ki, 3) IX. Károly ezért tette le 1604. Zsigmondot; 1720. ez a legnagyobb nyomatékkai érvényesíttetett 4) és az 1809. alkotmány a királytól és minden államhivatalnoktól megkívánta Luther hitvallását,’’) ugyanezen nyilvános jo') Hollandiát illetőleg lásd Dől linger Kirche und Kirchen 73. I Angolországról pedig ugyan annál 75. 1. kk. Németországról 81. 1. kk.

:!) V. ö. M e j e r Propaganda II. 163. 164. 1.

:1) M. Herbert de legit. Eccl. pot, L. Hl. c. 2. n. 9. 10. p. 310. seq.

') D u f a u et Gaudet 1. c. t. I. p. 387. seq. 396.

2) Parliamentary Debates t. IV. Lond. 1805. p. 677. Cf. De M a ist re du Pape t. II. Conci, p. 251.

3) Magának III. Gusztávnak 1781. jan. 24. kelt rendelete (T h ein er Sammlung einiger Actcnstiicke z. Gesch. der Emancipation der Kath. iu Engl. Mainz 1835. 77. 1. kk.) is még drákói szigorról tanúskodik.

4) L en gl et-Duf r e s noy 1. c. p. 220. 237. 260. Mór éri Diction. V Suède et Sigismonde III., Ulriquo, Eléonore, Frédéric de Hesse-CasseJ.

5) Dufau 1. c. t. III. p. 306.