Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta
148 zik. ’) Későbbi tőrvényeibeu is a középkori törvényhozás alapjaira támaszkodott, melyek VII. Henriknél is irányadók voltak, ki a a pápai bulla nyomán hivatkozva a hadjogra, a kétségbovonhat- lan legközelebbi jogutódlatra, a parlamentek elismerésére a trónutódlási rendet ünnepélyesen megállapíttatta. 3) Hirhedt válóperében Katalin királyné ellen Boleyn Annával kötendő házassága miatt a kéjvágyó király teljesen szakított a pápai székkel, erőszakosan szakadásra kényszerítette az angol egyházat is és kér- lelhetlenül üldözte mindazon hű katholikusokat, kik az egyetemes egyházfőt elismerték. III. Pál hosszú halogatás után megküldé neki 1535. aug. 30. a csak később (1538. dec. 17.) közrebocsátott bullát, melyben felszólítja az egyháztól már egészen elvált királyt, hogy magát az apostoli széknek alávesse; a szakadárság- ban való további megmaradása esetére pedig minden alattvalóját a hűségeskütől feloldottnak s őt trónvesztettnek nyilvánítá. 3) A kiközösítésre nézve a pápa hivatkozhatott az Istentől nyert kötő- és oldóhatalomra ; de sehol sem mondja, hogy Henriket közvetlen isteni hatalomnál fogva teszi le. 4) A római széknek az angol királyoktól gyakran elismert főhűbérnöki joga erre épúgy adott jogcímet, mint a kér. államoknak akkor még fönálló nyilvános joga. Maga VIII. Henrik is még az eretnekség elleni régi törvényeket, kiválóan a középkori jogi álláspontot követé azon egy kivétellel, hogy a pápai fönsőbbségtől elszakadt és birodalmára nézve ezt magára ruházta át. A pápának, mint a hivők legfőbb bírájának 5) a fönállott jogi elvek szerént kelle irányá’) Lettres de Louys XII. Ranke Englische Geschichte I. r. 147 1. 2) Ranke i. h. 131. 1. 3) Paul. III. Const. Ejus qui immobilis és Cum Redemptor Bull. Rom. ed. Luxemb. 1742. I. p. 707. 711. seq. Spondan. a. 1535 n. 15; a. 1538 n. 14. 4) Gosselin II. r. 1. sz. 2. §. 277. 1. német kiadás. 5) A pápa szavai világosan mutatják, hogy itt nem másról, mint bírói életről van szó; pl. : Quodsi Henricus rex et allii praedicti inter dictos terminos eis praefixos non comparuerin t, et praedictam sententiam excommunicationis per tres dies post lapsum dictorum terminorum, animo (quod absit) sustinuerint obdurato, censuras ipsas aggravamus et successive regrava- mus, Henricumque regem privationis regni et dominiorum et tam eum, quam ios praedictos omnes et singulas poeuas praedictas incurrisse decernimus et declaramus etc.
