Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
126 példájával a népnek azt mutatná, hogy egy vallásban sem hisz. Furcsa, hogy épen azok, kik minden képzelhető egység létrehozásán fáradoznak ; azok, kik egységre törekszenek az alkotmány, közigazgatás és kereskedelem, egységre a törvénykönyvek, törvénykezés stb., a pénz, mérték és súly tekintetében — csak a hit egységének ellenei; előbb nem létezett egyesületeket alkotnak és teremtenek s azon egység romlására törnek, mely az államot keletkezése bölcsőjében ringatta, mely mindenkor képes volt és lesz is országunkat tömör föloszthatlan egészszé forrasztani!“ De különben is a kath. állam elfelekezetlenítése érzékeny veszteségekkel van összekapcsolva. Ha az államban nincsen többé nyilvánosan elismert vallás, akkor a hit az országban lassankint enyészetnek indul. Lehet, hogy egy-két kiválasztott lélek buzgalma, az uralkodóház vallásossága, a népnek örökölt vallása megtartásában nyilvánuló szívóssága, a hitélet végenyésztét soká késlelteti ; de a legtöbb ember a kisértésnek mégis áldozatul esik, kivált, ha tekintélyes egyének példáját követve csel és ravaszság által elragadtatva, színházak, regények, lapok, nyilvános gyűlések által ápoltatva és előmozdíttatva a szívben rejlő szenvedélyeknek amúgyis támogatására talál. Lassankint az egész légkör ragályossá lesz; a katliolikusok jó része először ellanyhul, később meghidegül, végre hitetlenné és istentelenné lesz. Déli tartományokban, különösen Olasz- és Spanyolhonban a katholicismus elnyomása könnyebb utat nyit a hitetlenségnek, mint a protestantis- musnak. Ily államban nyomról-nyomra minden —• a törvénykezés, a kormány, a törvényszékek, a nyilvános és családi élet — kivetkőzik keresztény jellegéből. Ha az ember erkölcsiségének tökéletlen voltát, az eredeti bűn dogmáját s ennek folyományait elferdítik vagy tagadják, mindenféle vélemény féktelen korlátlansága üti föl fejét, az eszmék kuszáltsága zavart hoz az életbe, melyet a szuronyok egy időre elfojthatnak ugyan, de tartósan le nem nyűgözhetnek. 22. Mondogatják ugyan : Bizzunk az igazság erejében, mely szabad verseny mellett győzend a tévely fölött. Nincs már többé bizalom, így kiáltanak fel, bizalom az igazság iránt, mely mint a jobb áru minden roszabbat a piacról leszorít? Azonban époly joggal mondhatnék : Miért nem bíztok az erényben, mely mégis csak többet ér a bűnnél? Miért oly körültekintő az okos család-
