Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
112 legfőbb hatalom oldalán azt kiegészítve, mérsékelve, fölvilágosítva s komoly intelmeivel óv a vele netán űzhető visszaélésül. Az alattvalókat az önkénytes engedelmesség erényére tanítja. A kedély hatalmával, melyet hullámzásba hoz, örökifjan megőrzi a nemzeteket, megóvja őket a szellem és szív szárazságától, mitől fonnyadásnak s enyészetnek indulnának. Alapját képezi a családnak, nemkülönben az abban megkívántaié fegyelemnek s kegyeletnek. A törvényszékeknek az igazság kifürkészésére nélküiüzhet- len segédeszközül adja az esküt. A harcosba ez csepegtet a küzd- téren igazi bátorságot a halál ellen. Lerontja a gazdagok és szegények közt a válaszfalat, mert azokat i észvét- és segélyre indítja, ezekbe háladatosságot, vigaszt lehel ; egyáltalán az élet minden állapotát enyhíti, fölemeli s odaadás által megnemesíteni tanítja. Tehát a vallás azon tulajdonképi kötelék, mely az államot összetartja, erőssé teszi és elfajzástól óvja.“ 13. És az állam amúgy könnyedén dobja félre ezen köteléket, még szükség nélkül is, midőn felekezetek alakítására úgyszólván felbiztat s vallási tekintély ellen forralt lázadást előmozdít ? Annyi bizonyos, hogy a hol semmi szükség nincs rá, mint a tisztán kath. Spanyolországban és a délamerikai köztársaságokban — melyekre a syllabusnak annyira elitéit 77, 78 és 79. tételei vonatkoznak, minden egyes felekezetnek törvé- nyesítése súlyos sérelem. Valamely népnek liitegysége az államra nézve is sokkal becsesebb kincs, hogysem azt kényszerítő okok nélkül fel kellene áldozni, ') és a hol csak egy vallás létezik, ott irányában az államnak kötelességei is vannak : tehetségéhez képest védeni tartozik azt a megtámadások és szakadások ellen.2) A nagyobb anyagi jólét,melyet Uj-Granadánál ürügyül hánytak fel,egyrészt igen kérdéses, másrészt, ha bizonyos volt is, még sem becsülendő többre a hitegység előnyeinél, melyek egyúttal az állam javára is szolgálnak ;3) általános és föltétien vallásszabadság az állam szempontjából is vésztkozó és elvetendő. Az államnak, míg erkölcsi ') Wal ter Kirchenrecht 56. §. Naturrecht und Politik 496. §. 490. 1. a) Hugo Grotius de jure et belli pacis L. II. c. 20. n. 5l. Domat Droit public. L. I. tit. 19. Montesquiu Esprit des lois L. XII. c. 4 5. XXV. c. 10. 3) Ri es s Fl. Staat und Kirche. Freiburg 1869. 207. §. 208. 1.
