Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
108 kor és népek szelleme szirént változnak, nem ugyanazok Angliában, mint Oroszhonban, Poroszországban, mint Svédhonban. 10. Ezen türelmetlenség megszüntetésére kettőt követeltek az államkormánytól : a) hogy teljesen vallásnélküli legyen ; b) minden lehető felekezetnek teljes szabadságot biztosítson. De mindkét követelés képtelenség. Vallás nélküli államhatalom államot alkot Isten nélkül, a melytől már a pogányok is irtóztak. *) Állam nem létezik j o g nélkül, jog kötelesség nélkül, kötelesség Isten nélkül, Isten elismerésével pedig a vallás szükségessége is ki van jelentve. És valamint Isten nem valami elvont ovtojç ov, nem valami személytelen, homályba burkolt és a világgal nem törődő fensőbb lény, hanem már fogalma is élő, személyes, teljes istenséget követel, úgy a vallás sem lehet határozatlan, ingadozó, elvont, emberek által alkotott, hanem isteni kinyilatkoztatáson alapulónak, ésszerűnek, tökéletesnek kell lennie ; azt keresni, ha hiányát érzi, hozzá ragaszkodni. ha birja, szintúgy kötelessége egyes embernek, mint a társadalomnak. A vallásnélküliség soha sem választható el a val- lástalanságtól ; ez utóbbi erkölcstelen : azt az államhatalom kezelőitől várni annyi, mint a kér. nép jogaiban gázolni, mely kér. felsőséget követelhet magának. Az államnak is, mint ilyennek, vannak kötelmei Isten iránt; azonfelül oly felsőség, mely azt hiszi, hogy a Teremtőnek alávetve nincsen és minden vallási kötelem alól föl van mentve, soha sem fogja alattvalóinak osztatlan szere- tetét és becsülését bírni, sőt ily módon soká nem is állhat fen. 2) A tekintély föladata oda hatni, hogy minden egyes tag a rend azon tökéletes ősképéhez alkalmazkodjék, mely a világmindenségben elénk tárul és a Teremtő eszméje szerént előállott; az állam kötelessége az eszes lényeket az ész segélyével a jó- és igazra vezérelni és e célja elérésében szüksége van a vallásra; a hol nem tesz különbséget igazság és hazugság között, hol nem ismer el tárgyilagos igazságot, örök isteni törvényt, ott soha sem teljesítheti fönséges föladatát. Hiszen az igazságosság, melyet az államnak fentartania és kiszolgáltatnia kell, talán csak valamivel to') Cic. de nat. Deor. L. I. : Pietate sublata fides etiam et societas humani generis et una excellentissima virtus justitia tollitur. 2) Liberatore La Chiesa e lo Stato c. II. a« 3 p. 161 : „A fejedelem vagy Isten meghatalmazottja, vagy a népé.“
