Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XII. Az egyház és a vallásszabadság

XII. Az egyház és vallásszabadság,

1. A modern szabadelvűség eszményeinek egyike, hogy az állam, mint ilyen, minden vallási igazsággal szemközt közönyös álláspontra helyezkedve bárminő hitvallást, tévelyt ne csak egyenlően tűrjön, de ótalomban is részesítsen és a vallási formák sokféleségét előmozdítva minden polgárnak korlátlan hit-, lelkisme- ret- és vallásszabadságot biztosítson. x)

2. Ezen „eszmény“ jogosultságát a kath. egyház semmiesetre som ismerheti el. Kárhoztatnia kell azt, a mennyiben az isteni kinyilatkoztatás tagadásával, vagy legalább is hitközöny- nyel van összekötve. Sz. Péter (II. 2, 1 kk) nyomdokain haladva kárhoztató Ítéletével kell sújtania a vészthozó szakadások okozóit, a hamis prófétákat, az áltanítókat, kik magok rohannak gyors vésztőkbe. Mert ha az egyház tana Istent, Krisztust és önmagát illetőleg való — s az egyház saját létjogának megtagadása

') Locke e nézlet legbathatósabb terjesztője volt. Egy először 1698. latin, később 1710. francia nyelven nyomatott levelet, melynek tárgya az általános türelem (Le Clerc Biblioth. univers, t. XV. p. 403), végrendeletében saját müvének vall (Jean Barbeyrac Notes sur le droit de la nature et des gens du baron de Pufendo f. L. VI. chap. IV. §. 10. Ct. Noodt Dissert, de religione ab Imperatorio jure liber. Francia kiadás 1707.) Utána nagyobbrészt angol és francia szabandoncok s bölcsészek vitatták ez álláspontot, Németországban különösen Teller, Semmler, Bahrdt, Lessing. Ezen irány irodalma a nevezett országokban igen gazdag egészen Jules Simon La liberté de conscience-ig Paris, L. Hacheté 1857. Némethonban Frohschammer Jakab tanár „Az állam és vallásszabadság“ cimü cikkeiben volt e nézlet kiváló képviselője. (A. Z. 1867. nov. és 1868. febr.) A türelem-irodalmat illetőleg v. ö. Döllinger : Kirche und Kirchen, 74, 85. 1.

7*