Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
88 egyházban hitték és több százados meggyőződésben gyökerezik. * 2) Szilárdul vallották, hogy az egyház könyörül az emberen, mert ember ; bünteti, mivel bűnös és épen az által mutatja könyörületes- ségét irányában, mivel a vétket s bűnt üldözi.3) Minden rendezett köztársaságban az egésznek üdve és biztonsága a legfelsőbb törvény ; épúgy kellett, hogy a hit és erkölcsök épségéről az egyházban is gondoskodva legyen, mert ezt üdve és biztonsága elen- gedhetlen föltételei gyanánt tekinti és pedig oly mérvben, mint azt a közjó és az ezt fenyegető veszély nagysága megkívánja. 4 *) A keresztény társadalom a bűnöstől itt-ott táplált meggyőződés által époly kevéssé érezhette magát kényszerítve a tévtanok hirdetését és terjesztését békében tűrni, a mily kevéssé hagyta büntetlenül a házasságtörőt, hamisítót és gyilkost, ki téves lelkiismeretére hivatkozott, mely tényleg semmiben sem akar vétket látni : a törvényhozás mindenkinek kötelességévé tette, hogy lelkiismeretét helyesen igazgassa, a veszélyes tévelvektől megőrizze, magát a tanítástól, melyet minden vádlott kellőkép igénybe vehetett, maka- csúl el ne zárja. 6) A nyilvános alaki eretnekség az egyház szemében büntetésre méltó volt és lesz is, ennélfogva, midőn azt megbüntette, jogosan cselekedett ; mi a büntetés módját, annak különleges alkalmazását illeti, fordulhattak elő hibák, mivel az alkalmazás csak a bírói hatóság, nem pedig a tanítói hivatal körébe vágott; különben — ez az illető kor büntetőjogától, uralkodó törvénykezési nézeteitől függ, melyekhez külső törvényszéki eljárásában az egyház is csatlakozott. Az orgazdaság, a betöréssel járó tolvajlás, a himfertőzés és pénzhamisítás ellen hozott büntetések sok államban a hitnyomozáséinál kegyetlenebbek voltak. A hitnyomozás nem „a pápai hit- és erkölcstan eredménye,“ hanem egy tevőleges jogtétel alkalmazásának alakja, a törvény végrehajtásának külső eszköze. (Doctrine de Saint-Simon. 1828 p. 313) elismerték, hogy a vétkesek igazi megtérését a hitnyomozók valóban szem előtt tartották. Egyesek visszaélései mindig kárhoztatva voltak, magának a hitnyomozásnak azonban ezekhez semmi köze. 2) V. ö. B e i d t e 1 Das canonische Recht 563—569. 1. Baines Kathol. und Protest. 34. fej. 135. 1. 36. fej. 174. 1. 3) c. 35 C. XXIII q. 4. 4) Devoti Jus can. t. IV. L. IV. tit. 8 §. 1 p. 102. 6) B aimes K. 35. fej, 162. 1.
