Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

40 szervezetének alaptörvényeit is öt pontban körvonalazta. Ezen öt pontban az általa Gymnasium Hung a ri cum „magyar gyakorló i s k o 1 á“-nak nevezett társulat vi­szonyát az intézethez is meghatározta; illetőleg arról intéz­kedett, hogy az iskola és az intézet fegyelmei összeütközésre okot ne szolgáltassanak. ’) Az öt pont a következő: 1. Hetenkint egy gyűlés tartatik bizonyos meghatáro­zott helyen, hol a felolvasások történnek. 2. Az egyesületbe bárki önkényt l'pliet ős senki abból ki nem zárható. 3. A tagokat nem lehet kényszeríteni valami kénysze- riiségi törvény megtartására. 4. Mindez olyképen intéztessék el, hogy a házi rend meg ne zavartassék, és a fegyelem meg ne sértessék ; azért az egyesület évenként sz. Jakab hava elején megszűnik mű­ködni. 5. A felügyeletet a tanfelügyelők felváltva gyakorolják. Ez okmány biztosító a szellemi művelődés fő feltételét, a szabadságot ; mert ha az egyed működését határozott elvek szerént. intézheti, a kényszer káros befolyása nélkül, ha lel­kesedését önmagából merítheti ; jelentéktoljesebb eredmények létesítésére képesül. A történelmi összevetés ennek hiányát észleli a „ni a gyár'gyakorló i s k o 1 a“ előtt létezett „magyar társaságban“ és valószínűleg bukását siet­tető ez is. A tetemes akadályok leküzdése a társulat létrehozásá­ban ime végre felmutatta sikerét és a jelen szerencsés álla­pot összehasonlítva a lefolyt zivataros időszakkal részint a szent hivatás helyes felfogását eszközlé, részint hálaérzel­mekre indító a nemes ifjakat az ügy leghatalmasabb előmoz­dítója, Dercsik János főigazgató iránt, kit a megalakult is­kola, melynek legszentebb teendője ezentúl csak az volt, hogy feladatának erélyes teljesítéséhez lásson, jogosultan tisztelt mindenkor legnagyobb jótevőjének. *) *) Lásd Függ. I. Fej. A. I. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents