Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
37 karolta fel? Vagy talán ismét előtérbe lépett a nemzeti kérdés, melynek békés megoldását mint előbb a „magyar t ár sa s á g“, úgy mosta „magyar gyakorló i s k o 1 á n a k“ feloszlatásával tartotta lehetségesnek? Az évkönyvek hallgatnak, sehol semmi történeti utalás! Talán felsőbb helyről kapott intést az igazgató? Ez legvalószínűbb. Az egyház bármely újítást, mielőtt azt elfogadná, mig nincs tisztában szándékai-, céljáról és eszközeiről, féltékeny szemmel néz. Nem volt-e alapja az aggodalomnak ? nem liihették-e, hogy a künn forrongó szellem, mely a nemzetiség emelése-, a nyelvújítás kérdésében, s az ébredezésben nyilatkozott, miként minden ily hirtelen s égisz lélekkel, tűzzel felkapott békés szellemi forradalomnál történni szokott, bármily kis mérvben, de mégis medréből kicsap, s hogy e szellem, lia tömör testületté alakul, s nem vezérli biztos kéz, a nevelést elronthatná ? ') Ezekből s a még alább mondandókból sejthetni, hogy. a rektori akarat ezen hirtelen változásának oka tulajdon- képen másban keresendő. Ó a társaság eszméjét pártolta s gyakorlati kivitelit segítette; de felsőbb helyen kifogás tétetett ezen engedély módja ellen, felsőbb helyen annak felállítását csak rendszeresített alakban a hatáskör némi körvonnlozása és ellenőrködés feltételei alatt óhajtották volna engedélyezni. A jövő év elej *ii, midőn a magokba vonult ifjak csak a mult oml'keiben kerestek vigaszt, lassan-lassan mindnyájan megbarátkoztak a, reménytelen jövővel. Minden csendes volt, úgy látszott, minden a feledés éjébe temetkezik. Szomorúság volt látni — mondja az évkönyv —• azon 1 é 1 e k c s ii g g e d é s t és lank n d t a 1 u s z é k o n y s á g o t, m el y « s e k é 1 y m u n k á 1 k 0 d á s u n k u l á n a n n y i r a e rőt vett r a j t u n k. *) Megvolt ugyan az akarat, de a *) V. ti. Szarnia Viktor 1873-ben szt. Alajos napján mondott elnöki megnyitó beszédét.-) Kvk. A n. ni. gyak. isk. eredete. II. laji. 1831.
