Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
2b ir egy tudós fórfiu — lett :i honi irodalom is kedvence. Ekkortájt a nemzeti irodalom terén támadt Ka/,inczy-nyelvmozgalom nagy hatással volt rá. s midőn később irodalmunk küzdelemteljes haladásában némi vezérszere]) is jutott neki, a merészebb nyelvújítók egyike tőn. Ottléte harmadik évében néhány társával egyletbe lépett „magyar társaság“ m'v alatt, m o 1 y al a p j á t tévé 1 e a r e n d s 7. e r e s , 111. ó b b e g y h á z i r 0 d a lm i iskolának, melynek évkönyveiben nem egyszer tűnik szembe Ou/.mics neve, mely Ibii létét, virágzását nagyrészben atyai, szolid szeretettel dajkáló gondoskodásának köszöni.1) A hazai nyelv fölkarolásának eszméje tehát nem volt új, és mint az idézett két történeti adatból megérthető. kétségbevonhatatlan tény az is, hogy az 1820-ben megbukott „magyar társaság“ a Guzmics által 1814-ben alapított és hasonnevezetii irodalmi társaság elhaló eszméjét újult erővel karolta föl ; valamint Guzmics irodalmi tevékenysége Hayka kezdeményezésének folytatása, úgy a vita alatt levő magyar társaság a Guzmics által elhintett szikrák föllángolása volt. Ezek után bátran kimondhatjuk, hogy a „magyar társaság“ célja, iránya ugyanaz volt, mit Dayka kitűzött és meghatározott, Guzmics pedig követett. Állításunk igazságát még más szempontból is megvilágíthatjuk. Eltekintve az eddig mondottaktól, és figyelemre méltatva a „magyar társaság“ elnevezést, (mely már magában is elégséges magyarázatot nyújthatna), valamint a kor mozgalmait, melyekről már fentebb bővebben szólottánk, s melyeket az 1825-ben megindult nemzeti újjászületés előidézett. bizonyos: hogy a „magyar társaságinak, mely annak hatása alatt keletkezvén *) rövid életre volt kárhoztatva, ’) (itizmics Izidor, illa Dr. Iliin. Dezső. Egyházi lapok. I. évi. CSV. I. Pest, ISOS. nádor Alajos jelenleg a papnövelde igazgatója, ki az 1830- han máj. 31 én keletkezeit „magyar iskoládnak már 18,‘51-ben tagja volt, a pesti egyetemen 1808-ban mondott rektori zárheszédében arról
