Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

Függelék

331

I). J. K. Tisztelendő Ur! Örömmel értesülök bizalmas soraiban, irántam táplált szives érzelméről. — A tett kérdést nem illik hatalomszóval eldöntenünk. Ember természete okszerű meggyőződést követel. — Köuyvczim, szabályszerü- leg, alany szokott lenni ; vagy nyíltan, mint: Történet, értekezés, beszély, dráma, dal s t. eff. Jelen esetben: A p ápa. Vagy allattomban értve : (Értekezés) a p á p á r ó 1. A nyelv- szellemmel egyik sem ellenkezik. Utóbbi értekezésem czime is: Anonymus idő koráról. — Ha azonban a fordítás törvényét tekintjük, a fordított czimnek teljesen ki kell fejeznie az eredetit. De Maistre irhát vala Le pape czi- met ; mégis Du pape-ot irt, mert oka lehetett rá. Valószínű, (a könyv nem volt még kezemben,) bogy a műben, nem foglaltatik minden, mit a pápáról dogmatikailag, és történetileg írhatni. S ezen esetben teljesen szabatos czim: I) u pape — „A Pápáról.“ Értetik: részleges, történeti, vagy dogmatikai fejtegetés. De ha nem is igy állana a dolog, s De Mai stre nem szabatosan czimezte volna müvét; nem tanácsolhatnám annak önkényű változtatását. Mert történhetnék, hogy valaki a fordítás hűségében bízva De Maistre eredeti Le p a p e-ját akarná meghozatni ; s félreértésre adna alkalmat; — mi a fordító személyes cljá- 1 ásónak lenne tulajdonítható. — „A Pápa“ ozim csak oly- képen használható, hogy egyúttal a könyv tartalmából kimutassák. hogy De Maistre tévedett müve ozimzésében. S ekkor is értesíteniük kellene az olvasót, hogy az eredeti, „Du Pape" és nem „Le pape.“ — Pgy hiszem, ezen okok gondos méltánylása után, nem lesz nehéz választaniok. — Kívánom, hogy a szövegl'ordítmányban a franezia gondolat oly magyar alakot öltsön, hogy nehéz, vagy éjien lehelten legyen idegen voltára ismernünk ; s csak maga De Maistre, ha magyarul tanult, fordíthassa azt újra francziára. Kész szolgája Dudán 1807. évi Január 12-én Mátyás Flórián s. k. a m. t. akadémia nyelvbizottsági tagja.