Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
Függelék
303 ellenében a vé<l<ík számát is nemcsak szaporodni látja, de ügyesség és bátorságban gyarapodni is. S ez állítását az iskola szép haladásában is igazolva látja, melynek példájára Magyarországban ugyanazon sz. ügyért lelkesüld pályatársakat szemlél sorakozni. Bátorít további fáradhatatlan működésre s az elmaradhatatlan győzelmet biztosnak állítja (Eredetije a ni. e i. iskola levéltárában 18(18. felír, il-án óik sz. alatt.) A pesti középponti Pap növelik' magyar irodalmi Iskolájának üdvöt és áldást Istentől ! A pesti középponti Pap növeld)) magyar irodalmi iskolája az én igénytelen nevemet tiizé az idei dolgozatának díszes homlokára, s nekem a dolgozatok egy díszpéldányával kedveskedik. Fogadják ez Iskolának szép reményű Tagjai köszünetemmel együtt az ide mell 'kelt 1 ÓH fnyi segély összeget, melyhez azon bátorító óhajomat kapcsolom, folytassák az ü d v ö s m n n- k ásságot Isten dicsőségére, az anya szent-egyház vigasztalására s saját üdvökre! A jó Ég pedig adja e törekvésre szent áldását. — Az isten országának napjainkban számtalan ostromlója akadt, ám de a védők száma is nem csak szaporodik, hanem kiismervén a támadók fegyvereit, ügyesség és bátorságban is gyarapodik. Állításomat Önök szép haladása is igazolja. Önök példáját Magyarországban számos pályatárs követé, s lehetetlen, hogy a külön pontokon álló, de egy szent ügyért küzdő testvérek közt a legszivé- lyesh viszony ne szövődjék. A rokon szivek az irodalmi télim egy szent ügy védelmére szövetkeznek, holott, lia itt nem találkoznak, egymás iránt közönyösek maradnak. Ne kétkedjünk azon, hogy az Ur Jézus arájának győznie kell, ö, ki a harcot megengedő, harcosokról sem feledkezék meg, kik dicsőségnek tartják, szent nevéért gyalázatot szenvedhetni ! Folytassák önök Munkásságukat alázatos szívvel, Istenben bízó lélekkel, s azon törhetlen meggyőződéssel, hogy a ki Isten nevében jár, az az ő ótalma és védszárnya alatt biztos sikert arat! Fiat, liât !—Tiszta szívből kívánja Pesten 18ö8. február 2. Chrysostom s. k. pannonhalmi főapát.