Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

Elosztás

IG Ezenkívül hiteles adatok nyomán fel van tüntetve a viszony, mely az iskola és hazánk egyéb papnöveldéi vagy hasonirányu egyletei között fönállt.

Ezen rész magában foglalja továbbá az iskola kormányformájának rendszeresebb kifejtését, az egyes hivatalok jogkifejlődését, a tagok viszonyának megállapítását az iskolához, továbbá a viszony feltüntetését, mely az iskola iránya s a külbefolyás, a buzgalom és pártfogás között létezik.

Előadja ezenkívül a segédeszközök alkalmazását, emelését, kivált a pénzügy phasisait és a könyvtári szakok fejlődését, illetőleg az idetartozó statistikai adatok előterjesztését; szóval az 1831—1818 között lefolyó időköz miivelt- ségtörténeti előadását.

3. A harmadik részlten be van mutatva az átmeneti időszak, mely a „Magyar gyakorló“ és a „Magyar egyház- irodalmi iskola“ között mintegy hidat képez. Az okok élő- sorolásán kívül, melyek ezen korszerű átalakulást létesítették, nem csekély ügyeimet kellett fordítanunk a szünetelés azon időszakára, mely a szabadságharccal egybeesik ; valamint az őzt követő és az iskola életében jelentékeny mozzanatot alkotó viszonyokat; mert ezek megváltoztatásától függött az iskolának újabb, biztosabb alapokon való alakulása s i'ulvösehh irányban való működése.

Ugyanezen rész magában foglalja míg az iskola szellemi művelődésének és tökéletesebb szervezkedés ének módozatait; úgyszintén azon sokszoros lípcsőzet.ct, melyen az iskolának át kellett mennie; inig az önképzotlség, a tudományos irányban szerzett műveltség és az alkotásra képesített tulajdonok jelen magaslatára jutott. Tekintettel voltunk továbbá azon nemes viszony kifejlődésére is, melyről már az előbbi részben megemlékeztünk.

Végre pedig mind a három részben oly felosztást követtünk, mely a dolog természetével leginkább látszott osz- haugzónak, s a történeti adatok rendszeres előadását leginkább lehetővé tette.