Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874

266 kor 320 drbból állott.') Az éremgyiljtcraény azonban e rende­zett állapotban nem soká volt. Midőn az eddig inkább csak a könyvtárunk figyelmére I izott s még mindig rendetlenül beverd éreingyüjtomény már annyira gyarapodott, bogy rendszeresítését báladatos dolog­nak lehetett tekinteni, az iskola Szniida Viktor elnök indít­ványára háromtagú bizottságot küldött ki annak megvizsgá­lására, vájjon érdemes-e arra, bogy számára a könyvtárban külön szekrény készíttessék, s abban közszemlére állandóan kitétess 'k ? 2) A bizottság (Vajda Ferenc, Hosszú Ferenc és Faluba dános r. tagokból) megalakulván az egymásra halmozódott érmek tanulmányozásához azonnal hozzá látott, minek ered­ménye azon kedvezd jelentés s) volt, melyben a nevezett bizottság a gyűjtemény sok oldalú jelentőségét kiemelvén, hangsúlyozni, hogy a gyűjtemény az eddiginél nagyobi) figye­lemre méltó. E mellett bizonyos érdekeltséget kelteti föl a tagokban azon körülmény, bogy az érmek az egyes adomá­nyozások folytán mindinkább szaporodnak, itt különösen ki ktdl emelnünk ismét Balogh Ágost kecskééi pl'‘bánost,, ki óvenkint számos értékes érmet szokott, az iskolának kül­deni ; 4) nem különben feleinlítendök még kivált újabb idö­’) U. o. jun. (í. XXIII. r. gy. 2) Lásd éVk. 1871. névtant), 12-én IV. r. gy. s) U. o. IS7I. nnri'inlt. 10-én V. r. gy. 4) Csak néhány sert akarunk idézni Opatrill Ignác nyitrai tamil- mányi felügyelőnek 1872. ápril 3-án az iskolához intézett leveléből, mp- Ivek kellő lényben világítják meg Balogh Ágostnak az iskola iránt táp­lált, érzületét. ,, Kőtisztelendn Balogh Ágost ár — így őr (1 a tölihi között - kinek szeretető és pártolása minden iránt, a mi „magyar“ fVillil- mulliatlan, még őszkor adta. át nekem a mellékelt két aranyat, hogy azt a nemes Iskolának azon kitüntetésekért, melyekben őt, minden ovi kiad­ványával részesíti, átküldjem .... Az egyik ugyanis a „Ladislaus post­humus“ szülői földjén Itajmin Nyitni megyében találtatott ; a másikat pedig — a Bold. Szil/, képével — ő sokáig mellén viselte, — s épen azért, hogy zs:dó közeliim ne, kerüljenek, a pesti Magyar Iskola ércin- gyíljteinényének ajándékozza azokat.“ Az isk. leit. 1872. 31-ik sz.

Next

/
Thumbnails
Contents