Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
243 Zsihovics Ferenc aligazgatóhoz, — kik mint az iskola régi tagjai ez ügyben legjobb iolvilágosítást rí y ti j thu tini n ak, — vájjon e kőhöz volt-e már az ö időjükben is C'zuczor emléke fíiv.veV Ha ezen hagyomány már akkor létezett, a szóló azt indítványozza, hogy a kő a papnövelde további birtokában is maradandó kertben elhelyeztessék és rá vésotvén e két szó: „Ozuczor köve/4 az egész esemény jegyzőköny- Vi leg megörökíttessék.1 ) Az iskola ezen indítványt hatványozott lelkesedéssel fogadta és a kéttagú bizottságba Köhler Ferenc elnököt és Czobor Béla indítványozót azonnal megválasztó. A tagok nyughatatlan kíváncsiság és feszült kebellel várták a hitch's tudósítást. Az elnök már ápril 20-án azon váratlan jelentést tette, hogy e kőről mint Czuezor kövéről sem a 30-as évek, sem a közelmúlt emberei nem tudnak semmit. Tgy az indítvány csak egyszerűen tudomásul vétetett.-) De a nemzeti érzület nem nyugodott meg. A kéttagú bizottság még azon kérelemmel is fordult a növeldo hazafias igazgatójához, engedné meg az iskolának, hogy az f'zit- e/.or emlékét a/.ou teremben (iníirmaria), hol augshnrgi ütközetét megírta, egy szépen faragott márvány lappal megörökíthesse a következő - fölirattal: ITT IRTA CZUCZOR AUGSBURGI ÜTKÖZETÉT. Kóder Alajos, ki hazája és nemzete iránt táplált hő szerelmének számtalan ízben adott kifejezést, meghatottsággal karolta fel az ügyet. Az engedélyt atyai készséggel megadván csak arra kérte az iskolát, hogy hazafias szándékát a jövő évre halaszsza ; mert az illető terem a megkezdett építkezések folytán át fog alakíttatni.a) Az iskola így iparkodott még a legcsekélyebb dolog') V. ö. évk. 1873. inárc. 23-án XIII. r. gy. “) V. ö. évk. 187.'!. ápril 20-án XV. r. gy. 3) Már történtek intézkedések, hogy az iníirmaria fnltimölib helyén fnllügeesztendn inánánylap kifogástalan Ízléssel elkészíttessék. 10*
