Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874

200

vieles állama és Phidias istenei Tvrdy Jánostól (1872.) sth. stb.

li) A nevdészdi tudomány terén több sükeriilt kisér- lettel találkozunk, mint: A görög és római nevelés összehasonlítva, Górnál y Józseftől, Közoktatás- ügyi kalauz cimű terjedelmes mű, Hanzel Endrétől (1873.) stb. stb.

i) Nem feledkezhetünk meg itt az irodalomtörténeti munkákról sem, minők : P á z m á n y Pété r e g y h á z i r o- d » 1 in i működése, Oődér Istvántól (1871.); A classico sok; Horác és kora, Köhler Fcrunctöl (1872.) stb. stb.

k) Az iskola kevés tagja közöl, kik eddig a régészettel foglalkoztak, csak Paluba János vonta magára az iskola figyelmét A z ó k eres z t é n y b a z i 1 i k a i m ű é ]» í i é szét hazánkban (1871.) cimű, alapos tanulmányozásról tanúskodó értekezésével, melyet méltán új irány megindításának lehet tekintenünk.

l) Még mcgemlítendök itt a bővebb olvasottságról tanúskodó tanulmányok, mint : Tanul m á n y n k t á r s a- d a Imi vis z o n y a i n k r ó 1 , Vajda Pereimtől (1871.) ; Pauperism us, Zongor Józseftől (1873.) stb. stb.

m) Nem csekély feltűnést okoztak az iskolában a meglehetős nyelvcsinnal és szépészeti érzékkel kidolgozott cm- lékbeszédek, mint: G y őr y Dezső felett, Itédey Gyulától (1870.); Vajda Ferenc felett, Köhler Ferenc t/d (1873.) stb. stb.

Dacára ezen nevezetes haladásnak, melyet az e. i. iskola a próza terén feltüntet, nem lehet elhallgatnunk azt, hogy voltak időpontok, midőn a jelesebb munkáknak, — melyeket új irány megindításának leheléit tekinteni, — szerzői elhallgattak, midőn az ezek által ébresztett vágyak és remények mindeddig kielégítetlenül maradtak. E körülmény valóban hátrányos iskolánk szellemi művelődésére; mert mihelyt megszűnők a jobb erők működése, melynek szellemi tulajdonából fény szokott kisugárzani az iskolára,