Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
Előszó
4 nyit tettek az elődök, mily lelkesedés vezérlé tetteik.t s ők is hasonlóan tudnának lelkesedni az iskola céljáért. * * * Ha az iskola múltját keletkezésétől fogva legújabb időnkig vizsgáljuk egyes időszakaiban — lia így lehet mondanunk - - azt tapasztaljuk, hogy az időközönkint sajátságos jellemmel liir, melyet a kiválóan uralgó befolyások alkotnak; majd bizonyos ellentétes mozgalmak között ingadozást észlelünk. Ha ismét egész múltját az emelkedés és visszazökkenés jelenségei között tekintjük : bizonyos állandó mozgalom valamely határozott irány fölé, valamely eszmének félreismerhetetlen fejlése foglalkodtatja figyelmünket.. A jelen soroknak célja tehát a múlt eseményeinek titkaiba és összefüggő láncolatába hatolva előadni azon változatos jelenségeket, melyek szükségképen a történeti leírás keretébe tartoznak ; jellemezni azon főbb mozzanatokat, melyek az iskola Itatásának és szellemi látköréimk kiszélesl.d- tésére majd károsan majd előnyösen folytak lm; festeni minden mozzanatot, mely iskolánk életében akár a tudományos művelődésre, akár a szervezeti tökélyesedésre nézve jelentőséggel bir;—jellemezni időszakonként az iskola műveltségi állapotát és belviszonyait, az uralgó eszmék fejlődését és hatását legfőbb vonásokban felderíteni ; végre megvilágítani azon állandóan következetes törekvést, mely az iskola létével egy idejüleg született elv („istenért és hazáért“) jogosultságának biztosítására s valósítására irányult: vagyis az iskola történeti múltját rövideden ismertetni. Szólni fogunk tehát az iskola eredetéről s alakulásáról; fölfogjuk tüntetni főbb vonásokban mindazon fokokat, melyeken az iskola 1.5 éves szellemi működése átment; ki fogjuk mutatni azon szigorú rendszerességét, mely mindenkor zsinór mértékül szolgált az önművelés jdiásisaiban, valamint a különböző okok befolyása által létre, jött eredőié-