Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

01

fölött gyakoilandó őrködés mellett a tartalom megítélése is.

Tolóik mozgalmakat idézett elő kritikai észrevételeivel 18:MV ban Kód er Alajos,1) ki ez ügy iránt való szeretető által lelkesítve fontos szerepét a kritika jelentékenyebb kifejlesztés to használva, érdekes vitákat indított meg; majd a feli- forgó, eltérő véleményeket önmaga kiegyenlítem, a tagok érdekeltségét fokozta.

V kritika iigy m tetemesen lendített Nogáll János, midőn 1840-ben fáradhatatlan kritikai dolgozataiban nemcsak azt iparkodott kimutatni, „mi rósz,“ hanem azt is, „m i k é pen 1 e s z a r o s z b ó 1 j o b b.“ 0 volt egyszersmind az, ki a költészeti kísérletek megbirálásábnn lej inkább kitűnt.

A bírálatot m'g jelentékenyebben elősegítő az ugyanakkor sajtó alá kerülendő dolgozatok átvizsgálására kiküldött bizottság működése, melv azok nyelvét, tartalmát és irányát meglehetős gond- és alapossággal birálgatá.

Alig ezen időben a bírálók sikeresen működvén a nyelv szabatosságát és a tárgy gyakorlati oldalát kezdők kiválóan mérlegelni: a bírálatot hatalmasan emeli valaaz iskola fön- áKásának 12-ik évében Németh József, ki rövid, de velős bírálatában a fordítás kU főszabályát felállítá. t. i, ; hogy „hű legyen és szabad,“ nem az eredetihez szolgailag ragaszkodó, A mérsékelt szabad fordítást ajánlták ugyan már Balássy Gergely és Ambrus Sándor, időközben azonban erről megfeliel koztek.

Mialatt pedig a kritika ily jelenségeket tűntető fel ; addig azon körülmény, miszer'nt minden magán mű bírálásánál kiki saját nézeteit is követheti, időközönkint hullámzásba hozta az iskolát. így támadtak mindjárt az első rendes évben kritikai mozgalmak, melyek mindinkább élesebb szint kezdenek felvenni. Balássy Gergely munkájának

') Most a, kiizp papnövelde igazgatója.