Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

68

meg. m) A baseli zsinat a pápai követnek 1432. julius 18-án adott védlevélében ép úgy fejezé ki magát, n) valamint 1433. január 22-ikén sem különben, amint Zsigmond és a bajor herceg pártfogását elfogadta stb.

42. Ebből látható, hogy ezen úgynevezett reformzsinatok, melyekre a szabadelvű the ologia különben oly örömest hivatkozik, ngyanazon, sőt részben még a pápáknál is szigorúbb módon tételezték föl a világi dolgok alárendeltségét a szellemiek irányában, az egyház rendelkezési jogát bizonyos esetekben a világi birtokra nézve, minden világi és egyházi hivataltól való megfosztás felfüggesztésére, valamint a leghatalmasabb fejedelmekre is kiterjedő büntető jogát és ezt határozataikban, bár aránylag jóval csekélyebb vétségek miatt, gyakoratilag is alkalmazták mindazokra, kik ellene cselekednének, ha mindjárt császárok vagy királyok is. Azok, kik az ilyen pápai határozatokat csak elviselhetetlen bitorlásoknak, vétkes jogi kihágásoknak, sőt dogmatikai hibáknak akarják tekinteni : ezen zsinati határozatokkal is kénytelenek szembe szállani, annyival is inkább, mivel azok épen az általok legnagyobb figyelemre méltatott zsinatokéi. Jóllehet ezeuutóbbiakat főleg a gallikán theol ogusok kedvezőbb szinben iparkodtak feltüntetni és különféle módosító s enyhítő magyarázatokkal kisérték; ezen magyarázatok mégis vagy érvényesek a pápai bullákra nézve is, melyekre azon határozatokból sok vonatkozik részint alakja- részint tárgyánál fogva (p 1. lit. h.), és a melyekben még erélyesebb kifejezések fordulnak elé ; vagy a zsinati határozatok tekintélyét ép úgy el kell Ítélnünk, mint a pápai végzéseket, s így az eddig legalább külsőleg tartott álláspontról le kell mondanunk. Azok pedig, kik az 1864-iki syllabus 23, cikkelyére támaszkodnak, jól tudják, hogy abban a zsinatokról ép úgy van szó, mint a pápákról. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a pápai tekintélyével elvetni egyszersmind a zsinatokét is.

43. A gallikán érzelmű theologusok ’) ezen határozatok fe') Natal. Alex. H. E. Saec. XV. et XVI. Dissert. V. t. XVIII. p. 293. seq. ed. Bing. 1799 és Bossuet Def. deci. Cleri Gall. P. I. L. IV. c. 10. p. 355. seq. ed. Mog. 1788 kivid ide tartozik fëleg a Remonstrantia Hibernorum contra Lovanienses ultramontanasque censuras de incommutabili regum imperio subdi- torumque fidelitate auctore R. P. F. R. Caron, theolego emerito (az 1665 londoni kiadás után Traitez des droits et libertez, de l’Eglise gallicane-ban ki-