Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
— 66 mint az egyházi átok, úgy az esküfeloldás az egyházi kuleshata- lom tárgya volt : a hivatal-megfosztást és annak megtagadását az általánosan elfogadott egyházi és világi törvények megengedték, és tekintettel ezekre lön kimondva. Feneion magyarázta17) itt kielégítőnek mondható. 41. Nem kevésbbé világosak a tizenötödik századbeli zsinatok határozatai, főképen pedig a constanci- és a baseliéi. a) Az előbbi azon gyanútól indíttatva, hogy a francia Dauphin, az osztrák herceg és a savoyai gróf, Zsigmond német császár ellen ösz- szeesküdtek, 1415. jul. 14-én rendeletet bocsátott ki mindazok ellen, kik őt Benedek ellenpápához tett útjában valamiképen akadályoznák. *) E rendelet minden egyházi- és világi-, sőt királyi méltóság birtokosát is engedetlenség esetében annak elvesztésével fenyegette. 2) b) Ugyanezen zsinat 1415. május 20-iki határozatában elrendelte, hogy a pápai méltóság követelői közöl, se az egyik, se a másik ne választassák pápává, és hogy minden rangú hivő, — császárok és királyok is —, a szakadárság ápolóit érő büntetés terhe alatt vonassék el az engedelmességtől.3) c) Épúgy minden egyházi és világi méltóság a jul. 4-iki határozatba foglaltatott, mely a zsinat elhagyását vagy háborítását tiltja, a királyokat és császárokat is örök becsület- és hivatal vesztéssel fenyegeti, még pedig úgy, hogy ez ipso jure áll be és bármily egyházi vagy világi méltóság —, vagy hivatalra való képtelenséggel jár. 4) Sőt a julius 6-iki ülésben fölolvasott és megerősített, legszigorúbb hallgatást és állandó békét követelő parancsnál fogva, minden ellenszegülőre, bármily méltóságot, — ideértve a császárit és királyit is, — visel : az eretnekségben résztvevés büntetése mellett kiközösítés és két havi börtönbüntetés lön szabva. 5) e) Az 1415. nov. 21. tartott ülésben az ausztria-tiroli Frigyes hercegre a trienti püspökség javainak kizsákmányolása és jogsértése miatt kimondott intelem szigorúan megparancsolja neki, „hogy a £zent, engedelmességnél fogva és a kiközösítés, szentségtörés és minden ") Feneion de auctor, summi pontificis c. 39. p. 387. l) Hefele cone. VII. 231. 1. 2. sz. а) Hard. Cone. VIII. 441. Sess. XVII. 8) Sess. XII. Hard. 1. c. p. 375. 4) Sess. XIV. Hard. 1. c. p. 400. 401. б) Sess. XV.