Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

59

Eszerént az alattvalók lelki üdvét, — kik oly könnyen lehettek részesek a fejedelem vétkében, sőt rendszerént ezek oly dolgokra serkentették őket, melyek saját magasabb kötelességeikkel össze nem egyeztethetők valának, — veszély fenyegette. A fejedelem es- küszégésé következtében valamely neki tett eskü ipso facto érvényét veszítette; 2) azonban mégsem volt egészen felesleges és szükségtelen a tényállás teljes biztonsága és megállapítása tekintetéből a pápa külön nyilatkozata, sőt a fentebb említett általános szabályok azt meg is kívánták. Az egyház, ha a hívőket valamely hitehagyott uralkodó miatt a bittagadás veszélye fenyegette, megtilthatta irányában az engedelmességet, és a büségeskü alól föloldhatta őket, azonban nem foszthatta meg a fejedelmet egyenesen hatalmától, hanem bölcsen alkalmazva lelki hatalmát, a veszélyt elháríthatta, a fejedelem és alattvalók lelki üdvét pedig biztosíthatta. Az erkölcstelen királyok ellenében pedig már közvetlen fegyverek voltak alkalmazásban, azonban itt sem kellet a végsőkhöz nyúlni, míg az alattvalókat veszély nem fenyegette.3)

87. Az újabb kor ezen tételektől több tekintetben eltér. Az esküt, mely vallás nélkül sehogy sem képzelhető és így vallási cselekmény, ') mindinkább megfosztották sértetlenségétől, felette megsokasították, z) és az igéret-eskünek a magánjogban semmi,

prohibemus, cnm fidelitatem quam aliqui Christiano principi juraverunt Deo eiusque Sanctis adversanti et eorum praecepta calcauti nulla mandentur auctoritate servare.

2) Augustin. Triumph. Sum. q. 10. a. 4. : utrum Papa possit Imperatoris subditos a juramento fidelitatis absolvere .... Dicendum, quod, sicut scribitur X. de reg. jur. [75 in 6] : f r ü s t r a sibi fidem qui s p ostii 1 a t ab alio [eo] servari qui [cui] fidem praestitam a se servare recusat. Planum est autem, quod in juramento fidelitatis, quod Imperator Ecclesiae praestat, continetur, quod ipse jurare faciet omnes illos, quibus regnum Italiae seu alia ad Ecclesiam pertinentia committit, ut ipsi Ecclesiae adjutores existant. Si ergo fidelitatem quam jurat, recusat observare, ipso facto ejus subditi sunt a juramento fidelitatis ejus absoluti.

3) Biauchi t. I. L. III. §. 1. n. 8. 9..p. 447-449.

‘) Marx, der Eid und die Eidespraxis. Regensb. 1855. 80. 1. stb. 93. stb.

2) Korán kellett panaszkodnia az egyháznak a világi hatóságok részéről történt esküvel való visszaélés miatt. Basil, ep. 85. Migne PP gr. t. XXXII. p. 465.