Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
4G3 egyes polgárokat.7) Az összefüggés világosan mutatja, hogy ép csak az egyesek jogával szembesíttetik az egész közönség joga, mely a viszonyhoz képest a gyilkolás parancsolatáig is előhaladhat. A kérdés vizsgálata után, vájjon a férj a házasságtörésen rajta kapott nőt megölheti-e, mit a római jog megengedett, a szerző a másik kérdésre tér: vájjon bocsátható-e ki oly törvény, mely mindenkinek felhatalmazottságot enged, miszerint valamely gonosztevőt a bírói Ítélet előtt megölhessen ; erre nemmel felel, mert ez a természettörvény ellen lenne ; más az — mond ő — ha az elitélés után a fejedelem vagy biró a gonosztevőt földönfutónak nyilvánította. 8) Az eset azonban egész általánosságban van gondolva, a zsarnokokra való vonatkozás nélkül és épenséggel „nem fordul elő Valentiánál világosan az, hogy a pápa Ítélete által valamely fejedelmet zsarnoknak nyilatkoztathat az itt gyaníttatva sincs. 27. Lényegileg nem különböző más jezsuiták tana sem : ők szorosan ragaszkodtak a korukban leginkább divatos tanokhoz. Molina Lajos tanítja, hogy a politikai hatalom általában a természeti jog szerént Istentől van1), hogy a kormányforma (egyeduralmi, főurasági, népuralmi) különböző mód szerént hozható be, hogy a hatalmat, ha egyszer valamely királyra át van ruházva, a nép vissza nem veheti vagy kisebbítheti, azonban ő sem terjesztheti azt ki a törvényes korlátokon túl, mely esetben neki egyesek ugyan ellen nem állhatnak, de igen az összesség.3) A királyi s minden egyéb felsőségi hatalom közvetlenül a köz társadalom emberi jogától ered.4) Törvényeik és parancsaik is csak az emberi jogtól vannak, a nekik mutatandó engedelmesség csakugyan a természeti és isteni jog kívánalma.5) Hitetlenek is lehetnek törvényes királyok es bírhatnak igaz uralmat.6) ’) punct. 3. p. 1823. 8) ib. p. 1325. *) Tract. II. de justitia. 2) ib. Disput. 23. n. 4. 11. 12. p. 49. 50. %) ib. n. 5. 9. 10. p. 50. Itt 1] az egyeduralmi hatalom korlátozása mint rég adatott tételeztetik föl, 2] csak a bitorlott hatalomra szorítkozó ellenállás engedtetik meg. 4) ib. Disput. 26. n. 4. 5. p. 53. ') Disp. 27. n. 1. 2. p. 53. 6) ib. n. 4. p. 54.
