Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
462 feltevés magában véve kérdés, de lia elfogadtatott, úgy Suarez itt teljesen következetes. Egyébiránt azt tanítja, hogy egy felöl ebben fokozatosan kell előrehaladni, másfelöl letett királyt nem ölhet meg azonnal akármely magányzó ember, sőt nem is űzhet el erőszakkal, mig e végre valamely Ítélet vagy parancs nincs előtte, vagy közmegbízás nem adatik az ítéletben. *) 26. Mikéut Suarez úgy valentiai Gergely is vádoltatik a zsarnokgyilkolásról való tanról, mintha nemcsak azt tanította volna, „hogy egy fejedelem, ki valamely államban a legfőbb hatalmat bitorolta, zsarnoknak tekintendő és azért, ha semmi segély nem várható egy feljebb-valótól, minden vállalkozó által megölhető hanem még azt is : „hogy egy egészen törvényes fejedelem, ha hatalmával az állam romlására él vissza, zsarnok és igy az állami törvényszék halálra Ítélheti és kivégezheti.“1) Egyébiránt az utolsó szavakat nem leljük ezen szerzőnél. Gergely azon kérdést tárgyalja, mennyiben van vagy nincs megengedve az embergyilkolás, először általában, *) aztán különösen : a) ex parte hominis occisi (a közjóra nézve), legártalmasbb gonosztevők birói ítélet után megölhetők, de ártatlanok nem és senki sem ölheti meg önmagát,3) b) ex parte occidentis4) és c) ex parte causae (a tulajdon életnek biztosítása stb.5) A gyilkoló egyénre vonatkozólag e szabályt állítja föl : általában nincs megengedve magán embernek a gyilkolás. A zsarnokokat illetőleg Gergely Cajetan és Soto 6 * 8) dominikánusokat követi a bitorló és a hatalmával visszaélő törvényes fejedelem közötti szokásos megkülönböztetésben; az utolsóról csak annyit mond : egy magányzó sem ölheti öt meg, csak a közérdek harcolhat vele jogosan, és híhatja ellene segélyül az 6) Non tamen statim posse regem depositum a qualibet privata persona interfici, imo neque per vim expelli, donec eis praecipiatur vel generalis commissio haec in ipsa sententia vel jure declaretur. ’) Hnber 43. 1. hol t. III. Disput. 5. q. 8. punct. 3. hozatik föl. 2) t. III. Disp. 5. q. 8. 8) ib: punct. 2. p. 1311. seq. *) punct. 3. p. 1322. seq. 6) punct. 4. p. 1325- seq. *) Cajetan in S. Tb 2. 2. q. 64. a. 3.
